Egy olyan moduláris, strukturálható, folyami vizeken hasznosítható beton úszóműrendszer, valamint ehhez illeszkedő felépítményrendszer létrehozása volt a cél, amely a hazai és a nemzetközi piacon egyedülálló, komplex rendszerként jelenhet meg. Mára már elmondhatjuk, finisébe fordult a projekt, nem is akármilyen eredménnyel.
Kereskedelmi téren már megindult a tapogatózás, az értékesítés előkészítése, de a végleges szabadalmi bejegyzés egyelőre még nem történt meg. Azt viszont már biztosan tudhatják, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tesztjeinek eredménye is az lett, hogy sikerült a feladatot megoldani. A vizsgálatot végző professzor a következőképpen summázta az eredményt: Működik maga a szerkezet, jó élmény rajta lenni. Ezzel a véleményével nincs egyedül. Akik valamilyen formában kapcsolatba kerültek a kísérlettel, egyöntetűen ugyanezt állítják (a cikk szerzője maga is megerősítheti), egyes vélemények szerint sokkal jobb, stabilabb érzés, mint egy hajó fedélzetén.
A kísérlet tétje volt az is, hogy a számítási modell és a valóság egymáshoz képest hogyan viszonyul. Jellegében a mérési eredmények igazolták, hogy a számítási modell helyes. Általánosan elmondható az, hogy a számított értékekhez képest minden alakváltozás, torzulás sokkal kisebb volt a valóságban, tehát a modell a biztonság oldaláról közelítette meg a szerkezeti konstrukciót.
Bár beszélgetésünkkor az összes vizsgálati eredmény még nem volt Dubróvszky Gábor, a Ferrobeton Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese kezében, de azt az összefoglaló véleményt már elmondhatta, hogy várhatóan megnyugtató választ fognak kapni, hogy ebből a 24-szer 24 méteres egységből egy lajstromozott úszómű lehet. Ha pedig hatósági oldalról ez egy nyilvántartásba vehető úszómű, akkor a hasznosítását már meg lehet keresni. Nyilván első körben valamilyen funkciót kell találni számára, ami már folyamatban is van. Amikor lezárták a kísérletet, tehát elkészül az erre vonatkozó jelentés, azt beadják a megfelelő hatóságnak, amely jó esetben ezt egy záródokumentumban elfogadja. Ekkor tudják egy másfajta célra áttervezni a felső részét, és ezzel a ráépített funkcióval együtt újra be kell nyújtaniuk engedélyezésre. Ennek a folyamatnak a végeredménye lehet, hogy a megfelelő lajstromszámmal rendelkezve már kiköthető valahova.
Nyilvánvalóan azt már tudják, milyen konkrét célra, felhasználási területre koncentrálnak, de Kardos Gábor, az Amitis Kft. ügyvezetője egyelőre még nem szeretné elárulni, mi is ez pontosan. Az már egészen bizonyos, hogy szeretnék folytatni, és a cél az, hogy ne csak a prototípus épüljön meg, hanem továbbiak is, akár nagyobb méretben is, ha ebben lát valaki üzleti fantáziát. Vélhetően lesz folytatás, az érdeklődés már most megvan. Amikor a fejlesztés elindult, az irány az volt, hogy elsősorban közösségi célú úszó felületet hozzanak létre, de láthatóan sokkal szélesebb körű lehetőségeket rejt magában. Izgalmas időszakot zárhatnak a résztvevők, ugyanis rengeteg változáson ment át az évek során a projekt.
Ha csak azt megemlítjük, hogy egy 10-szer, 12-szer, 3 méteres úszómű tervezéséből indultak ki, amely aztán teljes rendszerében megváltozott, és végül egy olyan öszvérszerkezetet hoztak létre, amiben van acélszerkezetes egység csakúgy, mint előregyártott vasbeton és ezek csomópontjainak tűréstartománya messze nem egyforma, mégis megtalálták a megoldást. Jelen pillanatban a pályázat elszámolási szakaszában vannak, ennek a résznek a végére hamarosan pont kerülhet.
Az úszómű projektet azért találom izgalmasnak üzletfejlesztési szempontból – mondta el lapunknak Korintus Balázs, az FM Projekt Kft. tulajdonosa, ügyvezetője –, mert az általunk kifejlesztett megoldás szinte végtelen számú hasznosítási lehetőséget rejt magában. Házak, villák épülhetnek erre a platformra – gondoljunk a Hollandiában és Németországban népszerű, csatornákon és tavakon látható úszó épületekre.
A szórakoztatóiparban, illetve a kulturális szcénában gondolkodva úgynevezett show-room jellegű kiállítóterek, színházak, rendezvénytermek, éttermek és bárok számára ideális. Sport- és rekreációs létesítmények, uszodák is megvalósíthatóak az úszóművön – akár lelátóval együtt. Városfejlesztési koncepcióban bővítési lehetőséget kínál olyan lokációkon, ahol a városközpontban már nincs üres telek, de van folyó, tó vagy tengerpart a közelben.
Az Egyesült Királyságban, Londonban és Liverpoolban már jelenleg is léteznek úszó városrészek, ahol irodákat, apartmanokat, üzleteket és éttermeket alakítottak ki. Sőt, úszó kerteket is láttunk. Taiwan szigetén Kaohsiung Cityben úszópark-koncepcióval találkozhatunk. Hollandiában úszó tengeri kikötőre vonatkozó terv is készült olyan létesítményre, amely magában foglal konferencia központot, mozit és szállodát is.
A Maldív-szigeteken és Francia Polinéziában, a világ egyesek szerint legszebb turista desztinációin jelenleg is dolgoznak úszó üdülőközpontok kialakításán, mivel a klímaváltozás hatására fogy a természetes szárazföldi felület – mondta el lapunknak Korintus. Persze nem kell ilyen messzire menni: elérhető távolságban Bécs, Prága, Pozsony is ideális vízi lokációt jelent a fenti fejlesztési irányok bármelyikének megvalósításához. Még közelebb maradva gondolatban, Budapesten a Vigadó térnél, a Fővám téren a Bálna szomszédságában, a Raul Wallenberg rakparton a Rudas fürdőnél vagy a Kopaszi-gát vonzáskörzetében remek lehetőség adódik úgynevezett fine dining étterem, úszó fürdőrész, szórakozóhely, rendezvényközpont kialakítására.
Megbízói kör tekintetében az állami szereplőket, önkormányzatokat és az innovatív magánbefektetőket egyaránt célcsoportnak tekintik – tudtuk meg az ügyvezetőtől.
Dubróvszky Gábor, a Ferrobeton Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese számára is érdekes volt, hogy a 24-szer 24 méteres szerkezetet teljesen aszimmetrikusan terheltek annak érdekében, hogy kiderüljön, mi történik a fedélzettel. Megdöbbenve tapasztalták, hogy a fedélzet dőlése mindössze 1,8 százalékos mértékű volt a teljes felületen. Ez annak tükrében különösen impozáns adat, hogy az egyoldalú teher 128 tonnát (!) nyomott, ami hozzávetőleg 1300-1500 ember súlyának felel meg. Még akkor sem keletkezett az úgynevezett kapcsolati erőkben jelentős feszültség, ami egyáltalán megközelítette volna a kritikus értékeket, amikor a 64-64 tonnát az ellentétes sarkokon helyezték el.
Összehasonlításképpen az Artemov 38 (A38) hajó ablakai képesek a 30 centiméternél nagyobb torzulásokat is követni, ehhez képest a beton úszóműnél a torzulási mérések lényegében méréshatár alatt voltak, tehát tényleg nagyon merev a szerkezet, ami szárnyakat adhat a fantáziának a hasznosítást illetően. Ráadásul maximálisan a 48-szor 48 méteres nagyságig bővíthető is, ami azt jelenti, hogy a most meglévő prototípus akár négyszer ekkora is lehet. Mindezekből úgy tűnik, a kutatás eredményesen zárul majd.
(Forrás: www.duol.hu)
