A webshopos vevők kiszolgálásának nehézségeit a vállalkozást megalapító Sütő Zoltán lánya személyesen élte át, amikor az egyik budapesti plázában lévő boltjukban elő akart készíteni egy rendelést. „Összeszedte a megrendelt három pár cipőt és két pólót, hogy feladja a postán, de a biztonsági őrök nem engedték ki az üzletből arra hivatkozva, hogy tartozásuk van, a bérbeadónak pedig emiatt zálogjoga van az árura. Azaz praktikusan megakadályozták az értékesítést” – mondta Sütő Zoltán.

A cégvezető szerint a bevásárlóközpontokban nemcsak nálunk, hanem más üzleteknél is „nagyon sokszor” előfordulnak hasonló nézeteltérések. Több kereskedő elmondása alapján a konfliktus hátterében leegyszerűsítve az áll, hogy a plázákban működő üzleteknek ellehetetlenült a működése a kijárási korlátozás miatt, a milliós bérleti díjak fizetését viszont továbbra is elvárják az üzemeltetők a kormány egyértelmű állásfoglalásának hiányában (a témáról korábban részletesen írt a Hvg.hu is). Az általam megkérdezett kereskedők jellemzően általánosítva beszéltek a bevásárlóközpontokról, így  értelemszerűen nem az összes plázára érvényesek az állításaik. 

Napi 20 ezer forint bevétel

„Március első felében még a szezon legnagyobb forgalmát csináltuk meg, egy héttel később pedig már nulla volt a bevételünk” – jellemezte a bevásárlóközpontokban működő ruhaboltok helyzetét Szentpétery István, a Mayo Chix tulajdonos-ügyvezetője. A cégnek egy saját üzemeltetésű boltja van a Westendben, emellett Magyarországon több tucatnyi márkaboltot üzemeltetnek a kereskedőik.

„A március közepén meghozott korlátozó intézkedések hatására a forgalmunk a 0-10 százalékára esett vissza. Volt, hogy egy nap 20 ezer forintot csinált egy üzletünk, volt, hogy 0 forintot” – mondta Szentpétery az ellehetetlenülésükről. Ennek ellenére tíz napig nyitva tartották a boltjaikat, mivel semmilyen bérleti kedvezményt nem kaptak a bevásárlóközpontoktól. Ezt követően azonban bezárták a boltjaikat, mivel nyilvánvalóvá vált, hogy nem tudják fizetni a bérleti díjat.

A helyzet akkor sem vált egyértelművé, amikor március 28-tól bevezették a kijárási korlátozást, mivel a kötelezően bezárandó üzletek között nem nevezték meg a ruhaboltokat. Szentpétery szerint eltérő értelmezései vannak a rendeletnek, mindenesetre ő egy olyan esetről sem hallott, ahol bárkit számon kértek azért, mert nyitva van. Szerinte a plázák többsége pont ezt használja ki, biztosítják is a nyitva tartást, elvárják a bérleti díj fizetését, a plázákban ugyanakkor alig van ember.

80 emberből 70-et elküldtek

„A plázák nyitva vannak, de a nyitva lévő üzletek körülbelül az összes bolt öt százalékát tehetik ki. Néhány kamikaze van, aki ott ül, és várja, hátha bemegy valaki” – festette le a bevásárlóközpontok helyzetét a Griff Collection vezetője, Sütő Zoltán. Nekik is hasonlóan alakult a forgalmuk a márciusi hetekben: a szokásos heti 50 millió forint körüli árbevételük március közepére 4 millió forintra csökkent, majd utána „annyira se”, gyakorlatilag nulla forint volt a forgalmuk napokig.

A teljes cikk: „Éjszakákon keresztül töprengek, hogyan lehetne életben maradni”