GYORSREAGÁLÁSÚ ERŐK A BÉRLŐI FRONTON
Rendszeres és minél pontosabb adatelemzésen alapuló folyamatos alkalmazkodás. Ez a kulcsa manapság annak, hogy egy bevásárlóközpontban bérleményt fenntartó vállalkozás talpon maradjon. A plázák szerepét sokan eltérően értelmezik, nagyon nem egyforma az egyes nemzetközi hálózatok gyakorlata, a kisebb hazai cégek is másképp tekintenek erre az ingatlan típusra.
A megközelítés nyilván erősen függ attól, hogy milyen régen van már a piacon egy adott márka és mennyire tudta változatossá tenni kiskereskedelmi csatornáit. Ha egy márka éppen most lép a piacra, akkor nem feltétlenül egy plázában akar elindulni, ott általában magas bérleti díjakkal kell számolnia, már csak azért is, mert kezdetben viszonylag kis területet fog bérelni, amit tesztként használ, s ez fajlagosan az átlagnál húzósabb bérleti díjat jelent.
Az elektronikus kereskedelem gyors növekedése egyre több márkát késztet arra, hogy egyszerre használja showroom-ként és átvételi pontként a plázában lévő bérleményét. A fizikai kiskereskedelem ugyanakkor nem fog megszűnni, mindig lesznek olyan profilú üzletek, ahol igenis fontos a személyes kontaktus (pl. valódi szaktanácsadás, igény az önkép megerősítő külső véleményre, főleg a divatcikkeknél).
Először az elektronikai cikkeket árusítók érezték meg az internet hatását, úgy 10-12 évvel ezelőttre tehető ez. Az online forgalom gyorsulását 4-5 éve már a divatcikkekkel kereskedők is érzik. Vannak olyan nagyobb divatcégek, amelyek ezért már évek óta átvételi pontként is üzemeltetik a bérleményeiket
- ecsetelte a helyzetet Szabó Viktória, a Cushman & Wakefield szakértője.
Utalt rá, hogy a bérlők manapság rövidebb fix idejű bérleti szerződéseket kötnek. "Ma már a divatcégek általában 3-5 évre szerződnek - ez értelemszerűen komolyabb kockázatvállalást feltételez a bérbeadók oldalán, különösen, ha a bérlő ezen kívül kiépítési hozzájárulást is elvár a bérbeadótól"- mondta a szakember.
Tapasztalataink szerint főleg a ruházati boltokra jellemző, hogy sokkal rövidebb ideig tartják az árukínálatot, s ez fejlettebb készletezést, gyors és átgondolt logisztikát feltételez. Úgy tudjuk, hogy több helyütt a bérlők elérték: az online forgalom ne számítson bele az adott üzlethelyiség forgalmába. Ezzel lenyomhatják a bérleti díjat vagy mérsékelhetik annak növekedését.
A bérlők további lehetősége a rugalmasabb expanzió. Az most a trend a világpiacon, hogy nem csupán lassabb a bővülés, hanem az is, hogy kisebb egy-egy üzlet területe, de amelyik piacon lehet és érdemes, ott akár kétszintes áruházat is nyitnak, vagy előveszik a shop-in-shop megoldást. Erről mi is meggyőződhettünk, hiszen láttuk, hogy például a Media Markt már Soroksáron, a Megaparkban bezárta óriási, egyedülálló épületben lévő áruházát és átköltözött az M5-ös autópálya másik oldalán lévő BuyWay bevásárlóparkba, egy jóval kisebb területre. A tavaly átadott kispesti Shopmarkban a felújítás előtti területnél kisebb üzletben nyitotta újra ottani egységét. Ugyanez a hálózat meglépte azt is, hogy egyes magyarországi Tescokban saját kisebb áruteret alakított ki. Ezt ugyan még vizsgálja a Gazdasági Versenyhivatal, de egyelőre működhetnek ezek az üzletek.
A proptech újdonságai is a hatékonyabb működést szolgálják, élnek is vele szerte Európában. Nincs kétségünk afelől, hogy a magyar pláza piacon is megjelennek ezek a megoldások. Az üzleten belüli marketingben terjedőben vannak az interaktív bevásárlókocsik (rögzíti, hogy hol áll meg a látogató, mikor és mit vásárol, esetleg mit tesz vissza a polcra vagy mennyire kedvezményfüggő), az okostükrök és az okospróbafülkék. Utóbbiak a vásárlót és az üzletet is rengeteg infóval látják el, de az üzlet biztos többet profitálhat belőlük,hiszen sokkal finomabbra hangolhatja a ruha vagy a divatcikk marketingjét ezáltal. A személyes adatokkal természetesen vigyázni kell, inkább azért érdekesek egy üzletnek ezek az információk, mert megmutatják, hogy miként reagálnak a vevők egy-egy új modellre.
.........
Kui János, a GfK Industry sales terület vezetője fontosnak mondta az influenszerek hatását, különösen a napi fogyasztási cikkeket árusító üzletek számára. Szerinte egyáltalán nem minden esetben működik, sőt, különösen oda kell figyelni arra, hogy nehogy megosztó szereplőt vagy témát válasszon a marketinges.(az influenszerek főleg a divatkiegészítőknél, a kozmetikumoknál és a ruházati termékeknél vethetők be és egyre több nagy márka, de maguk a plázaüzemeltetők is élnek ezzel a lehetőséggel, felhajtva a forgalmat és szép summákat termelve a bérlőknek, s közvetve maguknak - a szerk.) Más szakértőkhöz hasonlóan ő is azt mondta, hogy rámenősebbek és jobban célzottabbak a mobilkampányok, a Big Data további sokféle hasznosítási lehetőséget nyújt a kereskedőknek.
A teljes cikk itt olvasható: A magyar plázák elhallgatott titkai - Milliárdokat szakítanak az okostükörrel és az influenszerekkel