Takács Ernő, az IFK elnöke hangsúlyozta, hogy

az IFK szakmai javaslatai a lakásvásárlók, a piac és a költségvetés érdekeit egyaránt szem előtt tartják. Egyebek mellett ismertetik a lakásépítéseknél alkalmazott kedvezményes áfakulcs előnyeit, megszüntetésének hatásait és alternatív, konstruktív javaslatot is tesznek a kedvezményes kulcs 2019. év végi megszűnésekor egy átmeneti szabályozásra, illetve 2020-tól az illetékszabályok átalakítására, illetve az eladói illeték bevezetésére.

A kedvezményes áfakulcs 2019. végi megszűnésekor várható jelentős piaci káosz elkerülése érdekében – hasonlóan a 2009. évi áfaemeléskor alkalmazott intézkedésekhez –

az IFK azt javasolja, hogy 2019. december 31-ig a földhivatalba benyújtott szerződéseknél a vételár megfizetéstől függetlenül 5% legyen a felszámított áfa.

Egy ilyen átmeneti szabályozás mindenképpen segítene abban, hogy ne kerüljenek akár vásárlók ezrei olyan helyzetbe, hogy a megemelkedett áfával kelljen megfizetniük a vételárat az építőipari kapacitások szűkössége miatt kialakult esetleges késedelem miatt – emelte ki Takács Ernő, az IFK elnöke.

Egy esetleges új, fokozatos adóteher növelést eredményező rugalmas áfa- és illetékszabályozás bevezetésével pedig biztosítani lehetne, hogy ne legyen azonnali drasztikus csökkenés a kínálatban és az értékesítésben, és az áfa emelése ne járjon együtt a szektorban az 5%-os áfa hatására már felépült fejlesztői, kivitelezői, anyaggyártói, tervezői kapacitások nagyon jelentős rombolásával.

Az IFK világos, támogató jellegű átmeneti intézkedések mellett, tehát ésszerű mértékű, fokozatos közteher-emelést javasol, a lakáspolitikai céloknak megfelelő, célzott kedvezményekkel. Javasolják, hogy a közterheket ne egy lépésben, hanem előre meghatározott módon és fokozatosan növelje a kormány, így csak kis mértékben esne vissza a kereslet, illetve emelkednének az árak.

Az IFK véleménye szerint 2020 január 1-je után az új lakásokra vonatkozó adóteher (jelenleg 5% áfa + 4 % vevői illeték = 9 %) 14% mértékre emelése mellett biztosítható hosszútávon és stabilan a lakásépítések megfelelő szinten tartása. Mindez megvalósítható az 5%-os áfa fenntartása mellett egy új elem, eladói illeték bevezetésével, amelynek induló mértékét 5 %-ban javasolják meghatározni (5% áfa + 5 % eladói illeték + 4 % vevői illeték = 14 %).

Az eladói illeték emellett akár alkalmazandó lehetne minden olyan értékesítésre is, amely a használatbavétel előtt vagy azt követő 5 éven belül történik, így a plusz bevétel kizárólag a magyar államot illetné (szemben az áfabevételekkel, amelyet az EU-val meg kell osztani) és biztosítaná a rövidtávra spekuláló befektetők megadóztatását – hívta fel a figyelmet Takács Ernő.

Az IFK szerint érdemes lenne a vevői illetékek 2004-ben meghatározott 15 millió Ft-os értékhatárát is felülvizsgálni, hiszen az illetékkedvezmények újlakás esetén nagyon kevés esetben vehetők igénybe a jelenlegi árszintek mellett. Az illetékből pedig a családpolitikai céloknak megfelelően továbbra is kedvezményeket, visszatérítést lehetne adni.

Takács Ernő azt is kifejtette, amennyiben a kormányzat a 14 % közteher szintet tovább szeretné növelni, akkor azt 3-4 éves ciklusokban érdemes megtenni, átmeneti intézkedésekkel, de nem magasabb összteherszintre, mint 20 %.

 Az ágazat legnagyobb fejlesztőit tömörítő IFK szerint az 5%-os áfakulcs bevezetése 2016-ban sikeres döntés volt, hiszen a lakásépítések jelentős növekedését hozta, és hozzájárult ahhoz, hogy a kormány által is kitűzött, évi 30 ezer körüli új lakás épüljön országosan. Ezzel támogatta a gazdasági növekedést, a költségvetés bevételeit és a foglalkoztatottság, illetve az átlagbér növelését, illetve a CSOK-kal kombinálva a családpolitikai célok elérését. A kedvezményes kulcs növelte a kínálatot, így mérsékelte az áremelkedés ütemét is. Az új építésű lakások árának emelkedését (összhangban a használt lakások áremelkedésével) ugyanis nem az 5%-os áfa bevezetése, hanem a bérek és a gazdaság növekedése, a kamatok alacsony szintje, a korábban elmaradt vásárlások pótlása miatti jelentős kereslet okozta. Az 5%-os kulcs bevezetése lehetővé tette, hogy a kínálat jelentősen nőjön és így az árak emelkedése mérsékeltebb legyen mind az új-, mind a használt lakások piacán, mintha maradt volna a 27%-os áfa – sorolta az elnök.

A dokumentumban az ingatlanfejlesztők kifejtik egyebek mellett, hogy a lakásépítés új megrendelést adott ugyan az építőiparnak, de az építőipari kapacitáshiányt nem ez okozta, mivel az építőipari termelés mindössze 15%-át jelentik a lakásépítések.

Példaként említik a környező országokban sikeresen alkalmazott kedvezményes kulcsot, és megjegyzik, hogy Lengyelországban 8%, Szlovéniában 9.5%,  Romániában 5% az áfa, és a szabályozás sok éve változatlan. Hasonlóan kedvezményes kulcs kerül alkalmazásra Nyugat-Európa több országában is.

Az IFK arra is felhívja a figyelmet, hogy a lakáspiac kisebbségét jelentő befektetői vásárlásoknak is jelentős gazdaságpolitikai haszna van, hiszen ezek révén bővül az albérleti piac kínálata, így az albérleti díjak emelkedése mérsékeltebb, másrészt ezen keresztül javul a munkavállalók mobilitása. A piaci alapú bérlakások építését a jogszabályi környezet fejlesztésével is lehetne támogatni. Megfelelő szabályozással pedig a rövidtávon ügyeskedők kiszűrése is lehetővé válik. Az áfa 27%-ra emelésével valójában pont az eddig rövidtávra befektetők jutnának extraprofithoz – hangsúlyozzák a fejlesztők.

Takács Ernő jelentős eredmények közé sorolta, hogy a piac növekedésével megindult a szakemberek hazaáramlása, nőttek az építőipari bérek a szektorban dolgozók száma jelentősen nőtt, és 10 éves rekordot megdöntve meghaladta a 300 ezret. Fontos lenne a külföldön dolgozó, hazatelepülésen gondolkozó szakemberek és a szakma iránt érdeklődő fiatalok számára is fenntartani a pozitív jövőképet – tette hozzá.

A jelentős (22%-os) mértékű áfaemelés ellen felhozott érvek között szerepeltetik az újlakások javuló energetikai tulajdonságait, és hangsúlyozzák, a magasabb áfakulcs ezt a kedvező folyamatot is lelassítaná, de visszalépést jelentene az építőipari kapacitások szükséges kiépülésének eddigi kedvező trendjében is.

2021-ben az IFK számításai szerint a kevesebb uniós projekt és (áfa emelés esetén) a kevesebb lakás projekt miatt, az építőipari termelés csökkenhet, és magasabb áfakulcs mellett a lakásépítés megrendelés állománya is csökkenni fog, mindez pedig az építőipari termelés 20%-os csökkenését okozhatja.

Az áfaemelés hatására mindezeken túl gyorsul a használtlakások árának emelkedése is, miközben a 27%-os áfa bevezetése esetén kb. negyedére-ötödére eshetnek vissza az új építésű lakásfejlesztések. Végezetül arra is kitérnek, hogy a bankrendszernek sem mindegy az áfa mértéke, hiszen a lakásépítési projektek többsége banki finanszírozásból épül. A 2020-ra átcsúszó projektek szerződései pedig az átmeneti rendelkezés hiányában kockázatot hordoznak.

Takács Ernő az IFK szakértőire hivatkozva kifejtette: amennyiben 2019 után is fennmarad a kedvezményes áfakulcs - és a szervezet által javasolt, lépcsőzetes közteher-növelés valósul meg - 2022-ig évi 30 ezer közelében lehet ismét az épített lakások száma. Ezzel szemben, amennyiben 2020-tól ismét 27 százalékos áfa terheli majd az új lakásokat, 2022-ben az újonnan épített lakások száma alig haladja majd meg a 20 ezret.

A lakásépítések számának visszaesésével pedig a költségvetésbe befolyó adók összege is csökken. Abban az esetben, ha a piac adóterhelése ismét megemelkedik, akkor a 2019-2022 közötti négy évben 20,5 milliárd forinttal több áfa, viszont 56 milliárd forinttal kevesebb személyi jövedelemadó és bérjárulék; 4,4 milliárd forinttal alacsonyabb társasági adóbevétel és 3,4 milliárd forinttal kevesebb egyéb adó befizetés folyik be a költségvetésbe. Így az áfakulcs megemelésének hatására 43,3 milliárd forinttal kevesebb adóbevétel folyna be a költségvetésbe 2019-2022 között, mint amennyi abban az esetben folyna be, ha az áfakulcs változatlan maradna - ismertette.

A lakásáfa jövője körüli bizonytalanság, illetve a kormányzati bejelentés arról, hogy a kedvezményes kulcsot nem hosszabbítják meg, a KSH legfrissebb adataiban is tükröződött. 2018 I. félévében ugyan még 6517 új lakás épült, 30%-kal több, mint egy évvel korábban, a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma azonban csökkent, 18 066 volt, 8,9%-kal kevesebb, mint 2017 I. félévében. Az építendő lakások száma például Budapesten 27 százalékkal esett vissza.

Takács Ernő, az IFK elnöke hangsúlyozta, hogy az IFK szakmai javaslatai azt a célt szolgálják, hogy se a lakásvásárlók, se a piaci szereplők, se a költségvetés érdekei ne sérüljenek, ezért az ágazati szereplők remélik, szakmai párbeszédet kezdhetnek a kormánnyal egy átmeneti szabályozásról, illetve 2020-tól az illetékszabályok átalakításáról. Kiemelte: a fejlesztők bíznak abban, hogy esetleg egy köztes áfakulcs kialakításával elkerülhetővé válik a lakásépítés drasztikus visszaesése 2020-tól, pont attól az időponttól, amikor az EU források kifutása miatt a magyar gazdaság élénkítésére is szükség lehet.

Forrás: IFK - OGH Hírügynökség