Ugyanakkor a korlátok is jelentősek, miközben elég visszás, hogy pont egy pártállami diktatúra próbálja kézbe venni a legfontosabb jelenkori technológiák egyikét. A projekt célja ugyanis a gazdaság fejlesztése mellett a tömeges megfigyelés és a társadalom kontrollja, ezáltal az egypártrendszer megszilárdítása.
Miközben Donald Trump amerikai elnök azt állítja, hogy Peking elleni gazdasági háborúja “könnyen és gyorsan megnyerhető”, elég sok jele van annak, hogy Kína közel sem az a gyenge, alulfejlett, kereskedelemfüggő gazdaság, amelyet csak úgy sarokba lehet szorítani egy kis amerikai keménykedéssel.
Sok más mellett az egyik ilyen jel, hogy a technológiai téren gyakran (és nem mindig jogtalanul) lesajnált Kína
ma már nem csak a fröccsöntött gagyiban és iPhone-összeszerelésben jelent konkurenciát, hanem az olyan hitech szektorokban is, mint a mesterséges intelligencia, amelyben 2025-re világvezetővé akarnak válni.
Az ambiciózus tervek pedig nem teljesen alaptalanok.
- A kínai cégeknek szinte végtelen pénzforrás áll rendelkezésükre.
- Az MI-szektor fejlődését segíti, hogy a helyi adatkezelési szabályok lazasága és a fogyasztói szokások miatt sokkal több adathoz jutnak hozzá, mint nyugati vetélytársaik.
- Emellett jelentős támogatásra és súlyos megrendelésekre számíthatnak az államtól is, amely egyszerre próbálja a gazdaság és államigazgatás hatékonyságának javítására és a diktatúra megszilárdítására használni a mesterséges intelligenciát.
Egyelőre persze még nem tartanak ott, ahol Amerika, de gyorsan csökkentik lemaradásukat. Ami miatt az utóbbi időben egyre több nyugati cég, elemző és döntéshozó is azzal riogat, hogy a kínaiak tényleg beérhetik az Egyesült Államokat a jelenkor egyik legfontosabb technológiai szektorában. Ami
súlyos következményekkel járhat nemcsak a világ technológiai fejlődésére, hanem a világgazdaság működésére, a katonai erőviszonyokra és a demokrácia jövőjére nézve is.
Tovább a teljes cikkhez: Kína MI-nagyhatalom lesz, és ez elég félelmetes