Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy az oldalra ráeresztenek egy arcfelismerő programot, mely kijelöli a feltöltött fotókon az arcokat, majd felajánlja, hogy a felhasználó azonosítsa a látható személyt – vagyis névvel címkézze meg. Mindez a bevezetéskor, 2011-ben óriási visszhangot váltott ki, ugyanis ez már alapértelmezésben be volt kapcsolva. A Facebook kénytelen volt meghátrálni, változtattak a gyakorlaton, Európában például ideiglenesen ki is kapcsolták a funkciót.

Ez azonban nem volt elég, az amerikai Illinois államban tavalyelőtt felhasználók egy csoportja perre vitte az ügyet kissé kibővítve: azzal vádolták a közösségi oldalt, hogy törvénytelenül gyűjtenek és tárolnak biometrikus adatokat.

Ez az utóbbi eljárás a héten ért új szintre, mégpedig a Facebook számára meglehetősen fenyegető eredménnyel: egy San Franciscó-i szövetségi bíróság kimondta, hogy a felhasználók jogosan indíthatnak csoportos pert (class action) a biometrikus adatgyűjtést szabályozó törvény megsértése miatt, vagyis azért, hogy a képen szereplő személy engedélye nélkül használták az arcfelismerő programot.

Tovább a cikkre: A Facebookot dollármilliárdokra büntethetik az arcfelismerő rendszere miatt