Hitelkiváltással most komoly megtakarítást lehet elérni a törlesztő részletekben: forintos hitelnél akár évi 480.000 – 600.000 Forinttal is csökkenhet a jelenlegi kondíciók mellett felvett kiváltó hitellel a havi törlesztő részlet. Devizahitelnél pedig 72.000–192.000 Forint közötti éves megtakarítással számolhatunk – derül ki OCHC összeállításából, amelyet eljuttatott az OGH Hírügynökséghez.

Miért érdemes a lakáshitelt kiváltani?

A lakáscélú forinthitelek átlagos hitelköltség mutatója a végtörlesztéssel egybe eső időszakon, 2011 utolsó és 2012 első negyedévében, jelentősen megugrott. A csúcsot a 2012. áprilisi 12,37 százalék jelentette. A végtörlesztésből kifolyólag ebben az időszakban sok új hitelt folyósítottak a bankok, így viszonylag széles réteg lehet érintett a hitelkiváltásban. Több mint két éve, hónapról hónapra azonban folyamatosan csökken a lakáscélú hitelek átlagos hitelköltség mutatója, a 2012 áprilisában mért 12 százalékot meghaladó szintről 2014 áprilisára[1] 7,5 százalék körülire. „A lakáshitel felvétel egy hosszú távú döntés, az átlagos futamidő 2013-ban használtlakás vásárlás esetén 14-, újépítésű lakás vásárlás esetén 16 év volt” – mondta Bánfalvi László, az Otthon Centrum Hitel Center ügyvezető igazgatója. – „Ugyanakkor a hitelfelvételre nem egy egyszeri eseményként kell tekinteni, a futamidő alatt időről-időre érdemes felülvizsgálni a hitel feltételeit, mivel könnyen előfordulhat, hogy az aktuális feltételek jóval kedvezőbbek az eredeti kondícióknál, ahogy ezt a mostani időszakban is tapasztaljuk.”

Nem csak a végtörlesztés körüli időszakban felvett hitelek esetében lehet érdemes elgondolkodni a hitelkiváltáson. Bár a jelenlegi átlagos hitelköltség mutató még nem érte el a CHF vagy EUR hiteleknél tapasztalt válság előtti szintet, az azóta bekövetkezett forintgyengülés miatt a forintban kifejezett törlesztő részlet emelkedett, így az ilyen hitelek esetében is érdemes végigszámolni, hogy megéri-e a kiváltás.

Mit érdemes kiváltani?

2011 negyedik és 2012 második negyedéve között összesen 222,6 milliárd forintnyi új lakáscélú hitelt helyeztek ki a bankok a lakosságnak, átlagosan 11,8 százalékos átlagos hitelköltség mutató mellett. Az ebben az időszakban kihelyezett hitelek esetén feltétlenül érdemes megvizsgálni a hitelkiváltás lehetőségét. „Az egyik kulcskérdés, hogy a felvett hitelnek milyen kamatperiódusa van, azaz mikor fog átárazódni, mikor lesz érezhető a havi törlesztő részletekben a kamatok csökkenése” – tette hozzá Bánfalvi László. – „Abban az időszakban is elérhetőek voltak 6 hónapos kamatperiódusú hitelek, de ugyanúgy léteztek 3, 5 vagy 10 évesek is a banki ajánlatokban. Ez utóbbiak esetében, mivel itt még nem változott a kamat, érdemes kiszámolni, hogy egy hitelkiváltással hogyan változnának a havi törlesztő részletek.”

A hitelkiváltás esetén nem szabad megfeledkezni a váltás költségeiről, úgy, mint a régi hitel visszafizetése után fizetendő előtörlesztési díjról, illetve a régit kiváltó hitel felvételéhez kapcsolódó díjakról. Ezeket, ahol lehet, érdemes a fennálló tőketartozáshoz hozzáadni és így meghatározni a kiváltó hitel nagyságát, valamint az új törlesztő részletet. A régi és az új törlesztő részletet összevetve, valamint az egyéb költségeket levonva lehet megállapítani, hogy kifizetődő-e a hitelkiváltás.

Néhány, 2011 végére, illetve 2012 elejére vonatkozó, valós hitelajánlat alapján számolt példán jól látható, hogy akár havi 40.000 – 50.000,, azaz évi 480.000- 600.000 Ft-al is csökkenhet a jelenlegi kondíciók mellett felvett kiváltó hitellel a törlesztő részlet. A számolásokban egy, az adott időpontban 20 évre felvett, 10 milliós HUF hitel jelenleg elérhető kiváltását modelleztük. A kiváltás időpontja 2014. június, az előtörlesztési díjat - ami egy átlagosnak mondható, a fennálló tőketartozásra vetített 1 százalékos díj -, tartalmazza az új hitel összege. A hitelfelvevő közepes adósminősítéssel rendelkezik, a hitel futamideje a kiváltással változatlan marad. „A kiváltó hitel felvételének egyszeri költségei minden banknál eltérőek, de a törlesztő részletekben mutatkozó különbségek alapján egyértelmű, hogy a kiváltás e hitelek esetében nagyon gyorsan megtérül” – említette Bánfalvi László.  Sok esetben, leginkább akciók esetén elengedik ezeket a költségeket a pénzintézetek, de van, amikor eléri a százezres összeget is a kiváltás költsége – tette hozzá a szakértő.

A hitelkiváltás devizaalapú hitelek esetében is reális alternatíva lehet a folyamatosan csökkenő átlagos hitelköltség mutatók mellett. Egy 2007-ben 15 évre felvett, 30.000 CHF összegű svájci frank alapú hitel 240 CHF/HUF árfolyamon történő kiváltásával, a 2014 első negyedévében ajánlott feltételek mellett, az eredeti hitelkondíció függvényében, havonta 6.000 és 16.000 forint, éves szinten pedig 72.000-192.000 Ft közötti megtakarítást lehet elérni. „A devizaalapú hitelek kiváltásánál mindig figyelembe kell venni, hogy a forintalapú hitellel történő kiváltással a fennálló tőketartozás az adott napi árfolyamon kerül forintosításra. Ezzel az adós egyrészt megszabadul az árfolyamkockázattól, tehát a tartozása és a törlesztő részlete az árfolyammozgásból kifolyólag nem nőhet tovább, de az árfolyamveszteséget a teljes tőkén realizálja, magyarán elveszti annak az esélyét, hogy később az árfolyam kedvező alakulásával a tartozása is csökkenjen” – hívta fel a figyelmet Bánfalvi László. – „A hitelkiváltáshoz kapcsolódó kalkulációkat néhány alapadat megadásával könnyen el lehet végezni, így érdemes rendszeres időközönként, akár egy hitelközvetítő/tanácsadó segítségét is igénybe véve, felülvizsgálni a meglévő hitel kondícióit.”

(OC - OGH)