...Yahoo irányításáért zajló piaci háborúba szállt be csaknem másfél milliárd dollárral. A 77 éves Soros György kapta az ezüstérmet.A jelzálogválság sok banki vezető életét nehezítette meg 2007-ben, több sztárbankár is távozni volt kénytelen a hatalmas veszteségek miatt, elég csak Citigroupot vezető Charles Prince-re, illetve az egykoron a Merril Lynchet irányító Stan O'Nealre gondolni.

A banki vesztesések elképesztők voltak, a világ pénzügyi vállalatai összesen több száz milliárd dollárt buktak el eszközeik leértékelődése miatt, sőt, volt olyan nagy amerikai befektetési bank, a Bear Stearns, amely korábbi értékének töredékéért kelt el a válság miatt.

Az ezüstérmes Soros: 2,9 milliárd dollár Forrás: MTI

A gazdaság logikája azonban már csak olyan, hogy ha vannak egy eseménysorozatnak vesztesei, akkor szinte bizonyosan vannak annak nyertesei is, és nem volt ez másképp a jelzálogválsággal sem. A krízis azoknak hozott sok pénzt, akik az amerikai jelzálogpapírok zuhanására játszottak, azaz az értékpapírokat beshortolták. A jelzálogválság ebből adódóan nem csak a tavalyi év nagy veszteseinek és bukásainak listáját állitotta fel, hanem a nagy nyertesekét is - legalábbis részben.

Az amerikai fedezeti alapokra specializálódott magazinújság, az  Alpha Magazine-ból kiderül, hogy 2007-ben a top öt alapkezelő (a nyertes John Paulson, a magyar származású Soros György, a Renaissance Technologies kezelője, James Simons, a Harbinger Capitalt irányító Philip Falcone, illetve a Citadelt vezető Kenneth Griffin) egyenként többet keresett, mint amennyit a fent említett Bear Stearns bankért ad majd jelen állás szerint a JPMorgan - ez utóbbi ügylet ugyanis 1,2 milliárd dollárosnak ígérkezik, miközben az öt legtöbbet kereső alapkezelő közül az ötödik is 1,5 milliárd dollárt vitt haza a tavalyi év alatt. A top 50-es listára kerüléshez 210 millió dolláros kereset kellett, szemben az egy évvel korábbi 200 millió dolláros értékkel.

A shortolók: Paulson és Falcone

Az Alpha Magazine összeállítása alapján a világ legtöbbet kereső alapkezelője a tavalyi adatok alapján John Paulson volt, aki épp ezzel a shortoló stratégiával körözte le ellenfeleit. Paulson saját nevét viselő, 28 milliárd dolláros alapja tavaly 12 milliárd dollárt hozott, ami abszolút értékben a világ legnagyobb nyereségét jelentette. Paulson markát 3,7 milliárd dollár ütötte azért, mert jól ráérzett, hogy mikor kell a piaci hangulat jelentős változására felkészülni, azaz mikor érik el a jelzálogveszteségek azt a kritikus szintet, ami a mélybe küldi az árfolyamokat.

A fent említett összehasonlítás érdekessége, hogy a mostani nyertes, Paulson korábban épp a nemrég majdnem csődbe ment Bear Stearns egyik igazgatója volt, és 2006-ban 150 millió dollárral indította útjára a jelzálogpapírok shortolására specializálódott alapját, a Paulson Credit Opportunities Fund névre keresztelt fedezeti alapot. 

A jelzálogpapírok szabadesésének köszönhette sikereit a korábban a Barclays Capitalnál dolgozó és azóta a Harbinger alapot létrehozó Falcone is, aki 1,7 milliárd dolláros fizetési borítékot kapott, és ezzel a tavalyi év harmadik legtöbbet kereső alapkezelője lett.

A titkolózók: Soros és Simons

Egyesek szerint a jelzálogválsgágon kaszált tavaly 2,9 milliárd dollárt a 77 éves Soros György is, de a Wall Street Journal elemzésében a "titkukat megtartók" csoportjába sorolta a magyar származású gurut. Az ezüstérmes Sorosról annyit lehet csak tudni, hogy jelentősen csökkentette részvénypiaci kitettségét 2007-ben, vezető alapja pedig valamivel több mint 30 százalékot hozott (Paulson vezető alapja 590 százalékot). 

Soroshoz hasonlóan titok övezi James Simons megtollasodásának technikáját is, az alapjezelő vezető alapja 73 százalékos hozammal fejezte be az évet.

A diverzifikáló: Griffin

A tavalyi év arra is hozott példát, hogy klasszikus stratégiával is lehet sokat keresni, Ken Griffin ugyanis úgy szedett össze 1,5 milliárd dollárt, hogy követte a "mindig diverzifikálni!" egyszerû parancsát. A Citadel eszközeinek értéke 13 milliárd dollárról 20 milliárd dollárra emelkedett 2007-en, méghozzá úgy, hogy az alap egymástól igencsak távol eső területeken fektette be a pénzét: az alapkezelő megvette a bajba kerül Sowood Capital Management hitelportfoliójának egy részét, felvásárolta a csődbe ment ResMAE jelzáloghitelezőt, és adminisztrációs szolgáltatások nyújtásába fogott hedge fundok részére, miközben folytatta a származékos piacon árjegyzői feladatait is.

A hedge fundok sikere annak köszönhető, hogy ezek az alapok akkor igazán sikeresek, ha nagy a piaci volatilitás, azaz ha jelentősen kimozdulnak az árfolyamok. A fedezeti alapok használhatják az ún. rövidre eladás (shortolás) technikáját is, azaz akkor is eladhatnak valamit virtuálisan, ha tényleges az eszközzel nem is rendelkeznek - ilyenkor csak az árfolyamok mozgásának, és a nyitott pozíciók értékének van jelentősége. Ez természetesen nagy kockázatot jelent, de épp ebből adódik, hogy ezek az alapok jelentős profitot tudnak csinálni akkor is, amikor esnek az árfolyamok - mint például tavaly.

A nyertes már el is kezdett költeni

A nagy nyereségek és profitfelhalmozások után mindig érdekes megnézni, hogy ki mit kezd a megszerzett pénzzel. Paulson a jelek szerint nem adott fel aktivitásából, de ezúttal a részvénypiacokon próbálna szerencsét a guru. Az Alan Greenspan egykori Fed-elnökkel megerősített Paulson & Co. a múlt héten jelentette be, hogy 50 milliió Yahoo-részvénnyel rendelkezik (ez csaknem 1,5 milliárd dollárt jelent piaci értéken), és támogatja Carl Icahn tervét az internetes óriásvállalat egész vezetésének menesztésére vonatkozóan.

Paulson nem sokkal azután vásárolt be a Yahoo-papírokból, hogy a Microsoft Corp.felvásárlási ajánlatot tett a társaságra az idei év elején. A Microsoft azonban május elején visszavonta az ajánlatot, a Yahoo vezetése ugyanis nem tudott megállapodni a szoftvercéggel az árról. A Yahoo azt szerette volna elérni, hogy a Microsoft részvényenként ne 33 dollárt, hanem ennél 4 dollárral többet fizessen, de ezt nem fogadta el a szoftveróriás.

(Forrás: www.econline.hu)