...része még mindig feltáratlan marad – hívja fel a figyelmet Kovács György, a Justice Security ügyvezető igazgatója a Pricewaterhouse Coopers (PwC) kétévente kiadott felmérésére reagálva. A komplex vállalatvédelem hiánya pedig csak súlyosbítja a jövőbeni helyzetet.

A Pricewaterhouse Coopers (PwC) kétévente kiadott felmérése szerint a megkérdezett vállalatok 62%-át érte komoly gazdasági kár 2006-2007-ben, az előző statisztikához képest 2,5-szeres növekedést rögzített a vállalat. A növekvő károk ellenére meglepő a válaszadók optimizmusa, hiszen 82%-uk nem tartja valószínûnek, hogy a következő kétéves ciklusban hasonló kár fogja érni. Fekete Miklós, a PwC vezető tanácsadója érthetetlennek tartja ezt a szemléletet, hiszen a válaszadók ellen átlagosan 9 bûncselekményt követtek el a vizsgált időszakban, és mint a felmérésből kiderül, 62 millió forint közvetlen kárt jelentett ez átlagosan a cégeknek.

A tanácsadó szerint még pontosabb képet kapunk, ha az összes gazdasági kárt (4 milliárd Ft) kiegészítjük az egyéb költségekkel, mint az ügyvédi és felderítési díjak (833 millió forint), és ha a vevői bizalom elvesztése, a kár kezelésével töltött kidobott munkaidő és még hosszan sorolható járulékos költségeket is figyelembe vesszük.

A krízismenedzsment során ráadásul nem is sikerült túlzottan enyhíteni a kárt, több mint fele a válaszadóknak teljes egészében búcsút mondhatott a pénzének. Fekete Miklós a problémát orvosolhatónak látná, ha a gazdaságosság címén saját kútfőből megoldott biztonsági rendszerek helyett nagyobb arányban vonnának be külső szakértőt, illetve nagyobb erőfeszítést tennének a megelőzésre.
 
Kovács György, a Justice Security ügyvezető igazgatójának tapasztalatai szerint az esetek többségében a belső erőforrásból megoldott biztonság nem mindig a legjobb döntés. Épp a PwC felmérése mutat rá, hogy a legsúlyosabb visszaélések elkövetőinek több mint egyharmada a vállalat dolgozója volt, sőt, az is kiderül, a külső elkövetők is többségében belső emberen keresztül okoztak kár. Kovács György elmondása alapján cégük megkeresésénél hasonló jelenséget tapasztalnak, az esetek túlnyomó részében a leggyengébb láncszem egy elégedetlen vagy sértődött dolgozó, ezért bátran elmondható, hogy a vállalatbiztonság egyik legfontosabb része ma a HR, a megfelelő munkaerő kiválasztása és kezelése.

Mindkét szakember egybehangzó álláspontja, hogy a kontroll és a biztonsági rendszer kialakítása is hagy maga után kívánni valót: a vállalati kultúra részévé kellene hogy váljon a kockázatok folyamatos elemzése-értékelése, a védelmi megoldások dinamikus alkalmazása, a kialakított vállalkozásbiztonsági rendszer mûködésének folyamatos ellenőrzése. A Justice Security ügyvezetője  rámutat arra is, hogy egy meglévő biztonsági rendszer sok esetben apró változtatásokkal jóval nagyobb biztonsági szint elérésére tehető képessé. ha a versenypiaci fenyegetettséggel időben számolunk és szakembert bízunk meg a védelmi rendszer kialakításával A biztonsági szakember tapasztalatai igazolják, hogy az üzleti titokok védelmének elengedhetetlen részét képező, misztikusnak tartott lehallgatásvédelem és felderítés ma már az állami és privát szférából a gazdaság berkeiben éli aranykorát. A gazdasági élet minden szegmensében tetten érhető a titokvédelem szükségessége, a James Bondok azonban kevésbé jellemzőek egyelőre a szakmában, hiszen mindössze három cégnek van hivatalosan is jogosultsága és szakmai felkészültsége az elhárításra.

Az eltúlzott önbizalom helyett mindkét szakember az óvatosságot tanácsolja, Kovács szerint túlbiztosított esettel még sosem találkozott több évtizedes munkája során. A jobb félni, mint megijedni elvét érdemes követni, mondják, hiszen a komplex védelemre fordított összegek elenyészőek már egy egyszeri kár értékéhez képest is.

(Forrás: Üzleti hírszerzés)