Az Egyesült Államokban a jogszabályok engedélyezik a munkaadóknak, hogy olvassák és rögzítsék dolgozóik munkahelyi e-mailezését, web-böngészését, blogozását és messengerezését, sőt ezt akár az otthoni kommunikáció viszonylatában is megtehetik, amennyiben a téma munkahelyi ügyeket érint.

Az ePolicy Institute kutatása szerint a cégek egy percig sem haboznak élni a lehetőséggel: a megkérdezettek 76%-a vallotta be, hogy követik dolgozóik internetezését, 55% pedig azt is beismerte, hogy olvassák és el is tárolják alkalmazottaik e-mailjeit. A válaszadók 26%-a már bocsátott is el ebből kifolyólag alkalmazottat.

Amellett, hogy a cégvezetés láthatja a kommunikáció tartalmát, tehát adott esetben a véleményünket a vállalatról, kollégáinkról, a közös értékekkel való azonosulásunk mértékét, azt is leszűrhetik, hogy mennyi időt töltünk lógással. (Az USA mindössze 2 állama követeli meg a munkaadóktól, hogy közöljék dolgozóikkal: megfigyelés alatt állnak. Ennek ellenére az a tapasztalat, hogy a tengerentúli cégek 80-90%-a kötelezettség nélkül is tájékoztatja alkalmazottait.)

Lássuk, milyen módon tud meg mindent a munkaadó dolgozóiról!

Nem árt tudni, hogy ma az internet-monitoring nem ér véget az e-mailek és a látogatott weboldalak listázásánál, a munkaadók gyakorlatilag mindent látnak, ami a gépen történik, azt akár videofilmszerûen is visszanézhetik néhány program segítségével.

A kutatásban résztvevő cégek 36%-a vallotta be, hogy használ billentyû-leütés követő szoftvert, mellyel azt is mérni tudják, ki hány percet töltött gépeléssel a munkaidő folyamán. Emellett érdekes, hogy azokat az e-maileket is el tudja olvasni a főnök, melyeket végül el sem küldtünk, hiszen begépeltük őket...

Az már senkit nem lep meg, hogy a mágneses belépőkártyák által követhető, hogy ki mennyit késik és mikor megy haza. (Egy érdekes esetben az is előfordult, hogy az alkalmazottak tankolási kártyát kaptak, így derülhetett ki, hogy egy dolgozó munkaidejében az irodától távol használta a kártyát, miközben főnökének azt mondta, hogy tárgyalása van az irodaépület alsó szintjén.)

Szintén érdekes, hogy 2001-ben még csak a megkérdezettek 33%-a használt videokamerás megfigyelést az alkalmazottak ellenőrzésére, 2005-ben viszont már 51%-os volt ez az arány. Ma a kamerák már képesek mozgásra bekapcsolni és megkezdeni a felvételt, mely jelre a főnök SMS-értesítést kap és egy webes felületen élőben nézheti otthonról, mi is történik az irodában. Korábban ez a technológia meglehetősen drága volt, mostanra azonban mindenki számára hozzáférhető.

A fentiek ellenére is igaz persze, hogy néha egy élő embernél semmi sem végzi el jobban a munkát, ezért legvégső esetben a munkaadók a beépített dolgozók alkalmazásától sem riadnak vissza. Ehhez főleg akkor folyamodnak, ha egy ismert problémát több úton sem sikerült megoldani (pl. tudják, hogy sorozatos lopások történnek a cégnél, vagy bizalmas információk szivárognak ki). Tapasztalatok szerint ez a leghatékonyabb módszer, a képzett kémek ugyanis gyorsan be tudnak épülni és szinte mindent megtudnak. Leggyakrabban gyárakban és termelő üzemekben alkalmaznak kémeket, de a kutatás szerint azért nem ritka az irodai bevetés sem.

(Forrás: Pénzcentrum)