Az elmúlt másfél év rendhagyó időszaka után kezd visszatérni az élet a normál kerékvágásba, de azért az irodába történő visszatérés felvet jó néhány kérdést. Sokan megkedvelték a home office-t, mások pedig már szeretnének közösségben tevékenykedni. Sok bizonytalanság jelent meg az irodapiacon, amelyekre választ keresnek a piaci szereplők. Ebben az időszakban a tanácsadók szerepe felértékelődik – indította a beszélgetést Kalaus Valter, MRICS, moderátor, a VLK-Cresa ügyvezető igazgatója.

Business as usual?

Egyelőre nem sok minden változott az irodapiacon, inkább a keresők volumene esett vissza drasztikusan, hiszen amíg 2019-ben cirka 600 ezer m2-nyi területre történt tranzakció, tavaly ez a szám mindössze 330 ezer volt, idén is csupán némi emelkedés várható az utóbbi adathoz képest – mondta Pados Gergely, a Cushman & Wakefield ügyvezető igazgatója.

A bérlők hajlandók akár öt évre is aláírni, a nyitott irodák szintén tovább működnek, vagyis kardinális változás nem tapasztalható. Az irodatér továbbra is fontos, persze a használat módját a cégek döntik el. A COVID-19 előtti nagy mennyiségű új állomány már predesztinálta, hogy az üresedési ráta némileg nő majd, de nehéz megmondani, hogy a pandémiának ebben mekkora szerepe van. Akár 12%-ra is felmehet a kihasználatlanság, de 2025-ig visszaeshet 7-8%-ra – tette hozzá Pados Gergely.

A bérleti díjak árszintjében hatalmas különbségek tapasztalhatók majd a piacon, hiszen amíg az új irodák nagyjából a 16-18, netán a 20 eurót is elérik m2-ként/hó, addig 7-8 euró/m2/hó-ért kivehetők a szocreál, klíma nélküli, rossz nyílászárókkal rendelkező helyiségek – magyarázta Salamon Adorján, MRICS, az Eston International vezérigazgatója.

A teljes cikk: Mi történik, ha nem akarnak a dolgozók visszamenni az irodába?