Az alábbiakban a hazai ingatlanpiac intézményi és a magánbefektetői helyzetét járjuk körül.

A megtakarítással rendelkező lakosság körében gyakori, hogy valaki egy lakás vásárlásán, majd kiadásán keresztül próbálja kamatoztatni a pénzét, amivel az elmúlt években valóban átlagon felüli hozamokat érhetett el köszönhetően annak, hogy mind a bérleti díjak, mind a lakásárak jelentős emelkedésen mentek keresztül 2013 és 2020 között. Akik viszont diverzifikáltabb portfóliót szeretnének kialakítani, azok számára az ingatlanalapok jelenthetik a megoldást. A befektetési alapok közé tartozó ingatlanalapokat az alapkezelők hozzák létre és üzemeltetik, az egyéni befektetők pedig befektetési jegyeken keresztül szerezhetnek részesedést benne. A két lehetőség közül mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya, így az egyén befektetési preferenciáitól függ az, hogy ki melyik mellett teszi le a voksát.

Az biztos, hogy a lakóingatlanok egy jelentős része – Budapesten mintegy 30 százaléka – ma is befektetési céllal cserél gazdát, a nagyságrendekkel nagyobb értékű kereskedelmi ingatlanokat pedig sok esetben ingatlanalapok vásárolják meg.

Befektetési volumen Magyarországon

A CBRE kutatása szerint a Magyarországon mérhető befektetési volumen 2020-ban jelentősen visszaesett.

A 2016-2019 közötti időszakban évente jellemző 1,6-1,7 milliárd euróval szemben a tavalyi évben mindössze 1 milliárd eurónyi befektetési tőke volt mérhető a hazai piacon.

Az idei évtől azonban ez ismét növekedésnek indulhat, a cég által megkérdezett szakértők 72 százaléka már 2021-ben növekedésre számít, 2022-re pedig szinte mindenki magasabb számokat vár, a megkérdezettek fele 1,3-1,7 milliárd eurót.

Ami az eszközosztályok közti megoszlást illeti, az iroda továbbra is domináns, bár részesedése várhatóan a széleskörű home office és hibrid megoldások, valamint a jövővel kapcsolatos bizonytalanság miatt csökkenni fog, miközben az ipari-logisztikai ingatlanok részaránya folyamatosan növekszik. A retail szegmens Magyarországon továbbra is 10 százalék körül ingadozik, ugyanakkor az alternatív befektetések köre is növekedésnek indulhat.

Bár a régió egyes országaiban a lakás is megjelenik az intézményi befektetők körében, Magyarországon eddig erre nem nagyon volt példa, egy piaci alapú bérlakásrendszer kialakulása ugyanakkor változtathatna ezen a gyakorlaton.

Lakás, mint befektetés

A lakásbefektetések Magyarországon jellemzően a magánszemélyek terepe. A legtöbben a családi megtakarításaiknak keresnek helyet a lakáspiacon, noha - főként Budapest belvárosában - arra is van példa, hogy egy befektető elsősorban a rövid távú lakáskiadásra alapozva több tucat lakást vásároljon meg egyszerre.

A 2013-2020 közötti időszak kétségtelenül a lakásbefektetők aranykora volt a fővárosban, amikor rövidtávú lakáskiadással bőven 10 százalék feletti éves hozamokat lehetett realizálni, ehhez hozzáadva az évente 20-25 százalék körüli értéknövekedést. Ezek a kiugró számok azonban az utóbbi két évben mérséklődni kezdtek. Az MNB adatai alapján megállapítható, hogy 2021 első negyedévében – éves alapon - Budapesten már csak 2,1 százalékkal emelkedtek a lakásárak. A használt és új lakások között azonban egyre nagyobb a különbség.

Míg a használt lakások ára szinte stagnál a fővárosban, addig az új lakásoknál továbbra is tart az áremelkedés.

A KSH számai szerint az előző év azonos időszakához viszonyítva 11 százalékkal lettek magasabbak az újlakás-árak. Ez arra utal, hogy az új lakások piacán nem okozott olyan megtorpanást a járványhelyzet, mint a használtakén.

Mekkora hozamokra számíthatunk?

Az OTP Jelzálogbank felmérése a 2013-as és a 2020-ra vonatkozó lakáskiadással elérhető hozamokat hasonlította össze. Nem meglepő, hogy az áremelkedéssel a bérleti díjak csak részben tudták tartani a lépést, így mindenhol hozamcsökkenés volt mérhető. Az alábbi ábra a hosszútávú bérbeadással elérhető nettó hozamokat mutatja be.

Értékesítési tapasztalatok fejlesztői szemmel

Az értékesítési és fejlesztési tapasztalatokról a BudaPart szakértőit kérdeztük, ahol az eddig átadott öt lakóépületben a lakások 98%-a talált gazdára, a teljes kínálat tekintetében pedig 90%-os értékesítésről számolhatunk be, ami több mint 900 eladott lakást jelent.

"Terveinknek megfelelően folyamatosan kínálunk új lakóházakat, hogy lépést tartsunk a kereslettel, így még ebben az évben elindul a projekt egyik legjobban várt, öbölmenti épületének az előregisztrációja. A vásárlóink és a lakóink összetétele mind korcsoport, mind vásárlási cél szempontjából vegyes. A vevők nagy része végfelhasználó, sok a családos és a fészket éppen elhagyó, önálló életet kezdő fiatal. A budaparti vevők közel fele vásárol ingatlant befektetési céllal, ami a lakások felértékelődése és a jó hozam miatt érthető. Vásárlóink 75%-a Budapestről vagy az agglomerációból származik, de az ország számos részéről és külföldről is vannak vevőink - mondta el Kiss Ákos, a Property Market Kft. értékesítési igazgatója. A szakember hozzátette, hogy a kisebb méretű lakások, és a családosok otthonteremtési programjába illeszkedő nagyobb alapterületű ingatlanok is egyformán keresettek.

"2021 nyarán átadtuk az ’E’ lakóépületünket és a CITY irodaházunkat, nemsokára pedig indul az ’L’ lakóházunkra az előregisztráció, míg az ’F’ épületünk építése már a második emeletnél tart. Emellett a retail projektjeink is folyamatosan bővülnek. A beruházás infrastruktúráját illetően van egy stratégiai akciótervünk, melynek szerves részét képezi a főváros számos nagyléptékű fejlesztése. Ennek köszönhetően a közlekedési lehetőségek folyamatosan bővülnek - mondta el Dr. Schrancz Mihály, a Property Market Kft. ügyvezető igazgatója.

| Forrás: portfolio.hu