A Pénzcentrumnak a témáról Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője nyilatkozott. A cég még 2006-ban alakult azzal a céllal, hogy tanúsító védjegyével segítse a hazai áruk könnyű és egyértelmű azonosíthatóságát, növelje a magyar termékek iránti keresletet. Mára mintegy 190 cég több mint 4500 terméke és szolgáltatása viseli a tájékoztatást szolgáló védjegyek valamelyikét. A Magyar Termék által készített kutatásból, és a Pénzcentrum felméréséből egyaránt az derült ki, hogy az információnak, tájékoztatásnak hatalmas szerepe van abban, hogy ösztönözze a magyar termékek vásárlását.
Pénzcentrum: Milyen termékekre kerülhet a Magyar Termék, és melyekre a Hazai Termék-védjegy? Mit takarnak ezek és a további védjegyet, mit tudhat meg általuk a vásárló az adott termékről?
Benedek Eszter: A Magyar Termék Nonprofit Kft. által üzemeltetett védjegyek szektorsemlegesek, bármilyen termékre rákerülhetnek, nemcsak élelmiszerekre, hanem non-food és non-FMCG termékekre is. Három védjegyünk mutatja a termékek származását: a Magyar Termék, a Hazai Termék és a Hazai Feldolgozású Termék védjegyek. Mindhárom esetben az értékteremtő feldolgozási folyamatok Magyarországon történnek. Az alapanyagok aránya a Magyar Termék esetében 100 százalékos, a Hazai Terméknél több mint 50 százalék, a Hazai Feldolgozású Termék esetében pedig több mint 50 százalék és akár 100 százalék importalapanyag is lehet.
Élelmiszerek esetében rendelet is szabályozza ezt a három kategóriát, ehhez igazítottuk a teljes szabályrendszerünket, így a nem-élelmiszerek esetében is megtalálható ugyanez a hármas tagozódás. A mi védjegyeinkre önkéntesen lehet pályázni, viszont ha valaki szeretné használni, akkor ezeket a feltételeket kell teljesíteni.
Ezenkívül van Kiváló Termék és a Zöld védjegyünk is, ezeket 2019-ben vezettük be. Arra a piaci igényre reagáltunk, hogy egyre fontosabbá válik a termékek minősége, illetve a környezetbarát jellemzőjük. A Kiváló Termék a termék minőségi jellemzőiben kiemelkedő, minimum két olyan tulajdonsága kell hogy legyen, ami a fogyasztó számára hasznos, és jobb a piaci átlagnál.
A Zöld védjegy esetében pedig ugyanígy minimum két tulajdonságában környezetbarát szempontnak kell megfelelnie. Ezenkívül van egy komplex, 13-15 pontos szempontrendszer, amit figyelembe vesznek a szakértők, hogy egy-egy termék megkapja ezeket a minősítéseket.
PC: A magyar termékekkel kapcsolatban sok vásárlónak vannak előítéleteik, például a rossz minőségről, illetve sokan bizonytalanok, nem „átcsomagolt” termékkel van-e dolguk. Az egységes védjegyrendszernek lehet szerepe a tájékoztatáson túl a bizalomépítésben is?
Benedek Eszter: Abszolút fontos szerepük van, mivel a védjegy egy harmadik fél általi garanciát jelent. Mi független, harmadik félként tanúsítjuk a termék eredetét, illetve jogszabályi megfelelőségét, nem pedig a gyártó állítja, hogy a termék magyar. A tanúsító védjegy már 17 éves, nem véletlen, hogy kutatások szerint is Magyarország legismertebb és legelismertebb hazai eredetet tanúsító jelölése.
Jelen pillanatban nem tudunk úgy bemenni egy üzletláncba, hogy ne találkoznánk szembe ezzel a jelöléssel. A vásárlók több mint 70 százaléka a megbízható eredettel társítja azokat a termékeket, amelyeken az eredetet a védjegy garantálja. Az év eleji kutatásunkból is az derült ki, hogy a válaszadók 84,2 százaléka szerint az eredetről leginkább a csomagoláson található védjegyek tájékoztatnak. Ha magyar eredetű árut keresnek, akkor a csomagoláson található védjegy az, ami megerősíti őket: jól döntöttek. Két év alatt 20 százalékkal emelkedett azoknak az aránya, akik az eredet jelzőjeként a csomagoláson a védjegyet keresik.
| Forrás: Pénzcentrum - Címlapkép: Adrián Zoltán/kepszerk.hu