A tanulmány legfőbb megállapításai:
- A koronavírus-járvány alig öt hónap alatt több mint ötéves fejlődést hozott a kiskereskedelemben.
- Az e-kereskedelem és a just-in-case készletezés gyorsuló térnyeréséből eredően egyre nő a kereslet a magas színvonalú és foghíjbeépített logisztikai ingatlanok iránt.
- Mivel a kereskedelmi ingatlanokat érintő kihívások hangsúlyosabbak, tulajdonosaikat arra késztetik, hogy vizsgálják meg ezen helyszínek disztribúciós célú átalakításával kapcsolatos lehetőségeket.
- A kereskedelmi ingatlanok átalakításának lehetőségei formátumonként igen eltérőek.
- A kereskedelmi ingatlanok logisztikai célú újrahasznosításának trendje várhatóan hosszú ideig elhúzódik. Még ott sem zajlanak le gyorsan az átalakítások, ahol a stratégiai és gazdasági megfontolások egybeesnek.
Átalakulnak a kereskedelmi ingatlanok
A kereskedelmi ingatlanok átalakítása összetett kérdés, bár a kihívások sokfélék és sokrétűek, kirajzolódik négy fő szempont:
- Gazdasági, beleértve, hogy egy új bérlő továbbra is kereskedelmi céllal használja az ingatlant: más, magasabb szintű hasznosítás, beleértve a lakáscélú hasznosítást; magas költség-bázisú logisztikai célú hasznosítás, a helyi szinten versenyképes alternatív logisztikai részpiacok gyakori jelenléte mellett.
- Politikai, beleértve a korlátozásokat és jogosultságokat tartalmazó övezeti beosztást: a helyi közösségek ellenkezését; az átminősítéssel kapcsolatos aggályokat, többek között a forgalmi adó kiesésének lehetőségét.
- Fizikai, beleértve a meglévő struktúrák átalakításának nehézségét: a helyszín az új célra rosszul hasznosítható kialakítását/alaprajzát; valamint a logisztikai célokra túl kicsi méretét.
- Jogi, beleértve a kölcsönös szolgalmi megállapodásokat: a közös bérletből eredő korlátozásokat; és a több felet érintő egyeztetéseket, amelyek akadályozzák vagy késleltetik a logisztikai célú átalakítást.
A teljes cikk: Raktárrá alakulhatnak át a plázák? - Az óceántúlon már elindult egy folyamat
