Grzegorz Sielewicz, a Colliers közép- és kelet-európai gazdasági és piaci elemzésekért felelős vezetője hangsúlyozta, hogy bár a megállapodás bizonyos kockázatokat hordoz, ugyanakkor stratégiai lehetőségeket is teremt. Az egyezmény kulcsfontosságú eleme a 15%-os vám, amely olyan jelentős uniós exporttermékeket érint, mint a gyógyszeripari termékek, autóipari alkatrészek és félvezetők. Emellett az EU vállalta, hogy 600 milliárd dollárt fektet be az amerikai gazdaságba, és 750 milliárd dollár értékben vásárol amerikai energiaexportot. Noha ezek a számok önmagukban is figyelemfelkeltőek, a kereskedelmi áramlatok és a befektetési minták szerkezetére gyakorolt hatásuk még jelentősebb lehet a CEE régió számára.

A megállapodás makrogazdasági szinten is megkönnyebbülést hoz, mivel megszünteti a korábban fenyegető, akár 30%-os vám bevezetésének veszélyét az uniós termékekre. Ez a megoldás segíthet mérsékelni az inflációs nyomást, és támogathatja az Európai Központi Bank laza monetáris politikáját. Az enyhébb monetáris környezet kedvezőbb finanszírozási feltételeket teremthet, ami különösen fontos a CEE piacok számára, ahol az ingatlan- és feldolgozóipari szektorok érzékenyek a tőke költségére.

A CEE-6 országok – Lengyelország, Csehország, Románia, Magyarország, Szlovákia és Bulgária – jelenleg csupán kis részét adják az EU USA-ba irányuló exportjának. Ugyanakkor költséghatékony termelésükkel, modern logisztikai infrastruktúrájukkal és egyre erősödő megbízhatóságukkal jó eséllyel tölthetik be azokat az ellátási láncban keletkező űröket, amelyeket a nyugat-európai árukra kivetett vámok teremtenek. Ennek eredményeként felgyorsulhat a kereskedelem diverzifikációja, és nőhet a régióból az USA-ba irányuló export volumene.

A CEE országok emellett amerikai befektetéseket is nagyobb arányban vonzhatnak. A megállapodás ösztönzi az ellátási láncok stratégiai átrendeződését, a régió ipari képességei pedig vonzó alternatívává teszik a fejlettebb nyugat-európai piacokkal szemben. Az energiaszektorban is várható az együttműködés erősödése: Lengyelország és Románia a jövőben még fontosabb LNG (cseppfolyósított földgáz) elosztó központtá válhatnak, ami javíthatja az energiaellátás biztonságát, és csökkentheti az ipari fogyasztók költségeit is.

Mindezek mellett azonban bizonyos ágazatok továbbra is sérülékenyek. Magyarország és Szlovákia például szorosan kapcsolódnak a német autóipari exporthoz, amely az új vámrendszer miatt keresleti sokkot szenvedhet el. Mivel azonban az USA a legtöbb CEE gazdaság számára csak kisebb exportpiacot jelent, a közvetlen negatív hatások várhatóan korlátozottak lesznek.

A kereskedelmi ingatlanpiac várhatóan a legnagyobb nyertesek között lesz. 2025 első felében a CEE régióban 52%-kal nőtt az ingatlanbefektetések volumene az előző év azonos időszakához képest. Elemzők szerint ez a trend folytatódik, ahogy a logisztikai és ipari ingatlanok iránti kereslet a nearshoring és termelési áthelyezések miatt tovább növekszik. Az Ukrajnához kapcsolódó infrastrukturális beruházások és újjáépítési igények szintén elősegíthetik a logisztikai folyosók bővülését a régióban.

A kamatcsökkentési kilátások és a CEE-ben a nyugat-európainál magasabb hozamok miatt a régió továbbra is vonzó a nemzetközi tőke számára. A nagyvárosok és másodlagos városok irodapiaca is újra felpezsdülhet, különösen az IT, az üzleti szolgáltatások és a high-tech iparágakba irányuló befektetések növekedésével.

Összességében, bár az EU–USA kereskedelmi megállapodás egyes exportőrök számára új költségeket jelent, a CEE régió számára friss növekedési lehetőségeket nyit. A kereskedelmi és energetikai együttműködés bővülése, valamint az ipari és ingatlanbefektetői érdeklődés növekedése miatt a régió hosszú távú kilátásai egyre ellenállóbbnak tűnnek a globális változások közepette.

| Forrás: Colliers