
Öt éve kezdődött a Google Safe Browsing (biztonságos webezés) elnevezésû, a kutatók számára is hozzáférhető programja. Ebből az alkalomból a keresés-szolgáltató óriáscég egyik biztonsági szakembere összefoglalót készített az elért eredményekről és a kihívásokról.		
 
		
				
		
			Niels Provos szerint a Safe Browsing kezdeményezés fő érdeme, hogy a  napi webezés során 600 millió, a Chrome, a Firefox vagy a Safari  böngésző-programot használó netpolgár részesül a beépített biztonsági  figyelmeztetések előnyeiből. (Más felületek, pl. az Internet Explorer  felhasználói a Google portál keresési eredményei között találkozhatnak a  vírus-veszélyes találatokhoz ragasztott riasztó feliratokkal.)
 
 Ezekből pedig nem kevés van, mert a Google saját statisztikái szerint  naponta átlagosan 9,500 újabb fertőzött webhellyel bővül a  fenyegetéseket tartalmazó adatbázis - miközben sok szájtot ki is vesznek  a listából, amint a kártevő-problémára rádöbbenő rendszergazdák  megtisztítják és újra biztonságossá teszik azokat.
 
 Sajnos még így is naponta mintegy 12-14 millió olyan keresés fut le a  Google cégnél, amelynek eredményei között a Safe Browsing technológia  kénytelen egy vagy több feltört webhelyet blokkolni - sőt, a Chrome  webböngésző felhasználói által kezdeményezett fájl-letöltések is  átlagosan napi 300 ezer riasztást generálnak számítógépes vírus vagy  kémprogram-fertőzés miatt!
 
 A Google szakértője szerint a helyzet javulását jelenleg három fő probléma akadályozza:
 
 Hónapról hónapra növekszik a profit-érdekelt adathalász szájtok  sokfélesége a célpontjaik (eBay és e-kereskedők, PayPal, webes bankok,  stb.) szerint - miközben egyre rövidebb ideig, néha alig egy óráig  mûködnek egy adott helyen és ez nehezíti az ellenük való fellépést.  További gond, hogy a társadalmi kapcsolati webhelyeket támadó  adathalászok már kártevő-terjesztéssel is foglalkoznak, így a  felhasználóra és a gépre nézve egyidejû veszélyt jelentenek!
 
 Bár a kártékony webhelyek száma csökkenő tendenciát mutat, még mindig  előfordulnak tisztességes szándékú, de biztonsági hiba vagy gyenge  konfigurálás miatt feltörésre került portálok - amelyeket a hackerek  kihasználnak az odalátogatók átirányítására más, ártalmas letöltési  címek felé. Kifejezetten kártevő-terjesztésre létrehozott, gyakran  DynDNS alapú, ingyenes tárhelyen futó webszájtokból viszont egyre többel  találkoznak a Google kutatói!
 
 A böngészők és beépülő moduljaik biztonságosabbá válásával párhuzamosan  növekszik a felhasználó megtévesztésén alapuló támadások száma - amelyek  nem igénylik szoftver-sebezhetőségek kihasználását a kártevők  telepítéséhez. Napjainkban rohamosan nő e "social engineering" nevû  módszer jelentősége, különösen a kamu antivírus fertőzések (rogue  scareware) terjesztése terén - bár még elmarad az előbb említett  "drive-by download" támadás-kategóriától.
 
 Niels Provos a fenti okok miatt azt javasolja, hogy a netezők közül  senki se hagyja figyelmen kívül a Google riasztásait - sőt, ha  vírusterjesztés szempontjából veszélyesnek tûnő újabb oldallal  találkoznak, a Chrome böngésző eszközével jelentsék be azt! A  rendszergazdák viszont úgy tehetnek többet a szervereik biztonságért, ha  feliratkoznak a Google webmester-eszközöket szolgáltató portáljára,  amely a honlap esetleges feltörését észlelve automatikusan riasztást  küld a címükre.
 
 Forrás: vírushíradó