A tömés során napi két-három alkalommal egy hosszú csövön nagy mennyiségû táplálékot préselnek le a kacsák, libák nyelőcsövén egészen az állat hamisbegyébe. Ettől jön létre az úgynevezett zsírmáj, ami valójában egy beteg szerv. A hízott máj előállítását alternatív módszerekkel nem lehet „emberibbé” tenni, ezért a NÉGY MANCS Alapítvány a tömés törvényi tiltását szeretné elérni – tudtuk meg az alapítvány munkatársaitól.

Kegyetlen módszer

A NÉGY MANCS sajtótájékoztatóján levetített filmek a tömőtelepekről valóban elrettentőek. Az egyik felvételen a kacsákat kikelésük után szétválogatják, a nőivarú állatok azonnal, még élve darálógépbe kerülnek, jó minőségû és megfelelő méretû máj ugyanis csak a hímekből állítható elő – hangzik a magyarázat. A másik felvételen az állatok apró, túlzsúfolt ketrecekben töltik mindennapjaikat, ahol életük utolsó 21 napjában naponta több alkalommal mintegy 800 gramm pépesített kukoricát erőltetnek le a torkukon.


Ezt a módszert szeretnék betiltatni az állatvédők, akik szerint a magyar baromfiiparágnak inkább magas színvonalú termékekkel kellene meghódítania az egyre tudatosabban vásárló nyugati fogyasztókat. Példának Lengyelországot hozzák, ahol hét évnyi átmenet után 2004-ben végleg betiltották a kényszertömést, és piaci pozíciójuk azóta erősödött. Ha a magyar baromfiipar eláll az állatkínzó módszerek alkalmazásától, a NÉGY MANCS kész támogatni pozícióinak és hírnevének erősítésében – teszik hozzá. Így viszont a szervezet készített egy feketelistát a kényszertömést alkalmazó cégekről.

Idegen érdek?

A FigyelőNetnek nyilatkozó baromfiipari szakértő szerint azonban az állatvédőket külföldi gazdasági érdekek hajtják. A libamáj hungarikum, komoly devizabevételt jelent az országnak – a NÉGY MANCS kampánya miatt elvesztett német és osztrák piac már most is 20-30 százalékos veszteséget jelent. Miért nem támadják a legnagyobb termelő, és akkor logikusan legnagyobb „állatkínzó” Franciaországot – teszi fel a kérdést a szakértő, és megismétli: az állatvédők tudatosan akarják tönkretenni a magyar baromfiipart. Az ágazat azt is sérelmezi, hogy az alapítvány nemcsak a hízlalt májra, hanem az ezt előállító cég minden egyes termékére bojkottot hirdetett.

A szakértő szerint az is beszédes, hogy a kampány nem terjed ki több magyarországi, de külföldi kézben lévő cégre, és a feketelistán is több olyan vállalkozás szerepel, amely megszûnt, vagy már rég nem foglalkozik hízlalással. Külföldi érdeket sejt a NÉGY MANCS fellépése mögött Papp Lajos, a Magyar Lúdszövetség elnöke is. Milliárdos nagyságrendû a kár, amit okoztak, és ha egyes kérdésekben lenne is miről beszélni a NÉGY MANCS-csal, mostani akciójuk célja, hogy a német és osztrák piacról kiszorítsák a magyar baromfit.

A minőséggel van a gond?

Papp Lajos az állatvédők által hangsúlyozott kegyetlen bánásmód vádját is visszautasítja. A tömésre nem 50 centiméteres vascsövet használnak, ahogy a NÉGY MANCS állítja, hanem 20 centiméteres, hajlékony, az állat nyelőcsövéhez alkalmazkodó gumicsövet. A 21 napos tömési idő alatt 15-16 kilogramm takarmányt juttatnak a madarakba, a napi 2-3 tömés pedig alkalmazkodik az állat biológiájához.

A NÉGY MANCS határozottan cáfolja, hogy külföldi gazdasági érdekek mentén hirdettek volna bojkottot. A baromfitermelők saját maguknak köszönhetik, hogy háttérbe szorultak a német és osztrák piacon. A Real, Merkúr és Kaufland áruházak ugyanis nemrégiben független szakértőkkel vizsgáltatták meg a hazánkból származó szárnyasokat: a DNS-vizsgálat kimutatta, hogy a csomagokban más, olcsóbb és rosszabb minőségû szárnyast szállítottak, mint ami a címkén szerepelt – mondta el lapunknak Hegedûs Nikolett és Gergely Zsófia, a szervezet munkatársai.

Forrás: www.fn.hu