Mint korábban az mfor.hu beszámolt, január elsejétől a munkavédelem törvényi szintû szabályozásába emelték a pszichoszociális kockázati tényezők kezelésének munkáltatói  feladatát. A törvényi rendelkezés szerint pszichoszociális kockázatnak minősül a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága és a többi) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetû szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be.

Majdnem mindenki stresszel

A jogszabály-változtatásnak éppen itt volt az ideje: Magyarország az Európai Unió többi országához képest igen rossz helyzetben van a pszichés, szociális munkahelyi környezet tényezőire visszavezethető stresszt illetően. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet felmérése szerint minden ötödik felnőtt lakos az idült stressz állapotában van.

Ennél sötétebb képet fest a Gordio Tanácsadó Csoport 2004-es felmérése, amely szerint minden második magyar dolgozó magas munkahelyi stressznek van kitéve. További negyven százalék közepes mértékû stressztől szenved, vagyis majdnem minden magyar érintett a fejlett ipari országok népbetegségében.

A krónikus stressz egyik fontos forrása a munkahely, de emellett nálunk más tényezők – mint bizonytalanság, másoktól való lemaradás és frusztráció érzése, általános értékválság - is szerepet játszanak abban, hogy az aktív korú lakosság, különösen a férfiak fokozottan veszélyeztettek a stressz szempontjából. A magyar férfiak halálozási 1970 óta romlanak, és ma rosszabbak, mint 1930 körül voltak – mondta lapunknak Mihály Andrea pszichiáter, a Dr. Bodó Training munkatársa.

A megelőzést sürgetik a hatóságok

Hogy a pszichoszociális kockázat mennyire van jelen egy munkahelyen, nagyon nehéz megállapítani. Magyarországon és a nemzetközi gyakorlatban új feladatot jelent az ilyen kockázatok ellenőrzése és kezelése a munkavédelmi hatóság számára – tudtuk meg az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőségtől (OMMF). A klasszikus hatósági fellépés, ellenőrzési és szankcionálási gyakorlat az ilyen kérdések kezelésére nem alkalmas, hiszen nem állapíthatók meg mérhető normatívák, az egyéni, csoportos változatosságok kezelésére alkalmas definitív követelmények. Éppen ezért elsősorban a megelőzésre helyezik a hangsúlyt.

Fontos, hogy az emberi tényezőt figyelembe vegyék a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú, kötött ütemû munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására és a munkavégzéssel járó pszichoszociális kockázatok okozta igénybevétel elkerülésére.

Emellett ki kell alakítani egy egységes és átfogó megelőzési stratégiát, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására is.

Nem minden szankcionálható 

Elvárásként, de nem szankcionálható tételes kötelezettségként írják elő a pszichoszocális kockázatok figyelembe vételét. Ez azt jelenti, hogy a munkáltatónak minden lehetséges módon igyekezni kell elkerülni a káros stresszt okozó, tartós hatásokat. Ez egyedi mérlegelést jelent, amely a konkrét helyzet minden irányú, a dolgozó tulajdonságaira, egyénenként változó stressztûrő képességére is tekintettel van. Ebben maradéktalanul segítenie kell a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak mind a munkaköri alkalmasság vizsgálatai, mind a munkahelyek, munkafolyamatok ellenőrzése során.

A munkáltatónak ugyanakkor kötelező felmérnie, hogy vannak-e ilyen kockázatok. Ezután meg kell határoznia, hogy milyen intézkedések szükségesek a kezelés érdekében. Ehhez közremûködőként igénybe veheti a munkavállalók képviselőit, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosát és a kockázatbecsléshez a munka- egészségügyi szaktevékenység végzésére jogosult szakértőket.

A munkáltatók nagy része az OMMF szerint nincs tisztában azzal, hogy a pszichoszociális stressz csökkentése érdekében szükséges munkáltatói "intézkedés" jellege, eszköztára – a probléma természete folytán - eltér a már ismert munkavédelmi intézkedésekétől. A megelőzésben nagy szerepe van ugyanis a munkahelyi egészséget előmozdító egészségfejlesztő tevékenységnek, a konfliktuskezelő, stresszkezelő tréningeknek, felvilágosító anyagoknak is a helyes munkaszervezés, az oktatás, a megfelelő irányítás, szerepek és feladatkörök világos meghatározása, a munkavállalók (például szociális) támogatása, ösztönzése mellett.  

Ugyanakkor a munkavédelmi hatóság részéről is új típusú képességek, technikák szükségesek. Elsősorban a témához kapcsolódó tudást, ismeretterjesztést, egészségfejlesztést, a helyes munkáltatói gyakorlat módszertanának fejlesztését egyaránt magában foglaló programok kellenek. Ebben azonban nemcsak a munkavédelmi hatóságnak van szerepe, hanem a munkáltatók feladataiban közremûködő foglalkozás-egészségügyi szolgálatoknak, az ÁNTSz egészségfejlesztéssel foglalkozó szakembereinek és a civil szervezeteknek (például egészséges munkahelyek mozgalomnak) is.

Az OMMF a keretében mûködő munkavédelmi tanácsadó szolgálat, valamint az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet munkatársainak bevonásával tervezi a közeljövőben a probléma megoldását elősegíteni.

Ennek érdekében kérdőívek kitöltetését tervezik munkáltatók, foglalkozási-egészségügyi orvosok, dolgozók bevonásával, módszertani ajánlásokat adnának ki a különböző helyzetek helyes megoldásához, illetve a munkaköri alkalmassági vizsgálatokhoz. Emelett írott és elektronikus ismeretterjesztő anyagokat készítenének a munkavállalók és munkáltatók hozzáállásának formálása érdekében.

Ugyanakkor a hatóság hangsúlyozza: nem tartja reális elképzelésnek, hogy kizárólag a munkáltatón múlik a stressz kialakulásának megakadályozása. Viszont az sem helytálló feltételezés szerintük, hogy eltüntethetők az élet különböző színtereiről – ideértve a munkahelyet is – a stresszt okozó tényezők.

(Forrás: www.mfor.hu)