Ahogy korábban is írtuk, a kormány a napokban bemutatta a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó új törvénytervezetét, ami a korábbiakhoz képest új tartózkodási engedélyeket és vízumkategóriákat vezetne be. A tervezet nemzetgazdasági érdekekhez köti a tartózkodási jogosultság elnyerését, de ebbe az aranyvízumprogramokhoz hasonló vendégbefektetői kategória is beletartozna, vagyis azok előtt is nyitva állhat a letelepedési lehetőség, akik például helyi ingatlanokba vagy közalapítványokba fektetnek be. Az alábbiakban azt néztük meg, hogy az újabb programnak milyen hatása lehet a budapesti lakáspiacra nézve.

Az MNB lakásárindexe kilenc év után először fordult negatívba, a lakásárak 2023 második negyedévében éves szinten 0,8 százalékkal mérséklődtek. Ugyanakkor a harmadik negyedévben kismértékben újra emelkedés volt tapasztalható, a lakbérindexnél pedig kétszámjegyű növekedést tapasztalt a jegybank. A tranzakciók száma továbbra is alacsony, a reálbérek csökkenése alacsonyan tartja a fogyasztók bizalmát, így a keresletet is. A jegybank sokat vár a jövőre induló CSOK Plusztól, januártól jöhet a 10 százalékos önerő az első lakásvásárlóknak – írja a Bank360.hu.

Legutóbb a világjárvány alatt emelkedett ilyen csekély mértékben az új építésű vidéki ingatlanok átlagos négyzetméterára, de már olyan települések is vannak, ahol csökkennek az árak.

Az elmúlt évtizedben a házasságon alapulón családmodellt, amelyre a családi rendszer épült, egyre kevesebben választják követendő példaként. Az élettársi kapcsolatok számának növekedése a házasság rovására olyan társadalmi tendencia, amelyet az érintett országok jogalkotása aligha hagyhat figyelmen kívül. A magyar szabályozást dr. Hajdú Benedek, a HÍD Consulting Group jogi szakértője segítségével foglaljuk össze.