A Lidl üzleteiből már régóta közismertek a Parkside saját márkás szerszámok, amelyek immár egy külön mintaboltban is kaphatók lesznek a biatorbágyi Premier Outletben nyíló új üzletben.

Július 11-én 90 éves lett Giorgio Armani olasz divattervező. Születésnapja kapcsán összeszedtünk olyan tényeket róla, melyet talán csak kevesen ismernek.

A nemzetközi kutatási eredményekre alapozva, jól átgondolt stratégiával érdemes a hazai piacon marketingkommunikációt végezni. A jól működő márkáknak pedig ebben előnyös lenne, ha drágább, de magasabb minőségű médiafelületeket érhetnének el – mondta el interjúnkban Juhász Péter Tibor, a Vodafone és a DIGI márkaigazgatója.

- A vállalati kommunikációban mintha a termékek és a szolgáltatások eladása és előnyeinek bemutatása helyett az átlagembernek nehezen érthető felettes jó, a purpose felé mozdultak el a cégek – ez mennyiben hatékony?

- Ma már jól látszik, amit úgy gondolom Magyarországon az elsők között ismertem fel, hogy ez nem egy jó irány. Tizenöt éve Simon Sinek a Start With Why című könyvében arról írt, hogy mielőtt az ember azon gondolkodna, hogy mit értékesít, és annak milyen tulajdonságai vannak, és hogyan mondja ezt az emberek, a küldetését, a purpose-ét határozza meg, hogy egyáltalán miért van ő a piacon, az egész cég miért létezik. Ez alapvetően egy jó gondolat, de nem igazolható semmivel, hogy azok a vállalatok, amelyeknek van egy ilyen felsőbb célja, azok sikeresebbek, mint azok, amelyek nincs. Attól még, hogy van néhány olyan vállalat, amelyek nagyon sikeresek, és amelyek, rendelkeznek felsőbb céllal, még egyáltalán nem biztos, hogy mindenkire igaz ez az összefüggés. A marketingszakmának az egyik legártalmasabb jelensége a purpose-lufi.

- De akkor nem kell a társadalomra figyelni, csak a vásárlókra?

- Az, hogy egy vállalat a működése során társadalmilag felelős, környezettudatos, körültekintő legyen, az alap. De a purpose marketing azt mondja, hogy ha te ezt csinálod, az még nem elég. Szerintem elég. Marketingkommunikációs szempontból a purpose ideológiával a fő probléma, hogy van olyan, amikor egy ilyen felettes jó a termékből, szolgáltatásból egyszerűen nem következik, organikusan nem jön, nem ad választ semmiféle nagy társadalmi kérdése. Egyszerűen csak arra, amire azt a terméket kitalálták, arra működik, és ez egy tisztességes csere során kerül az emberekhez.

- De miért ne lehetne mindenben valami fontos dolgot meglátni?
-  Jó példa a világ piacvezető majonéze. Évekig gondolkodtak, hogy milyen purpose-t lehetne kitalálni. Az lett, hogy ez segít az élelmiszerhulladékot csökkenteni, hiszen bármilyen étel, amit kidobnál, az majonézzel még javítható. Ez igen erőltetett – nem véletlen, hogy az Unilever új CEO-ja szakított is ezzel a megközelítéssel.

A teljes interjú a digitalhungary.hu oldalán olvasható >>

Megjelent a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló európai uniós irányelv, azaz a Corporate Sustainability Due Diligence Directive (CSDDD), amelyet két éven belül kötelesek átültetni saját nemzeti jogszabályaikba a tagállamok.