Az idei első féléves eladások, illetve az ehhez szükséges energetikai tanúsítványok alapján a budapesti lakóingatlan állomány többsége a skála alsó, átlagos részén foglal helyet. (A skála a legkedvezőbb „A+” kategóriától a legkedvezőtlenebb „I” kategóriáig terjed és az épület energiahatékonyságát mutatja.) A használt téglaépítésű lakások több mint fele és a használt családi házak 40 százaléka G vagy F osztályzatot.

Nem várható, hogy az e-útdíj bevezetésének többletköltségeit a közúti fuvarozók benyeljék, azt minden valószínűség szerint továbbhárítják majd, amely a kiskereskedelmi árakban és ez az inflációban tetten érhető lesz. Hol vannak akkor még tartalékok, amelyekkel az úthasználat, no meg az üzemanyag költségeit ellensúlyozni lehet? Ennek járt utána az OGH Hírügynökség.

Hozzávetőlegesen 400 milliárdra becsülik csak az építőiparban a lánctartozások okozta veszteségeket. A körbetartozások azonban már nemcsak ezt a szektort sújtják, hanem olyan ágazatokat is, amelyeket korábban válságállónak tartottak.

Nem kis meglepetés a városképet tarkító „szellemházak” közt egy ütemterv szerint haladó beruházás – a HB Reavis által fejlesztett Váci Corner Offices-, ami ráadásul olyannyira zöld, hogy megkapta Magyarország eddigi legmagasabb BREEAM fenntarthatósági minősítését- értesült az OGH Hírügynökség.