Más országokkal ellentétben, földrajzi és történelmi determinációk miatt Magyarországon a polgári légi közlekedési ágazat fejlődése úgy alakult, hogy csupán egy igazán jelentős, azt kiszolgáló infrastrukturális elem épült ki, ez pedig a budapesti Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér. Az országban összesen öt nemzetközi minősítéssel rendelkező reptér működik (Debrecen, Győr, Pécs, Sármellék, Budapest), azonban az utasforgalom több mint 98 százalékát (2022. évi adat), a cargo forgalom csaknem teljes egészét a központi elhelyezkedésű, országhatáron átnyúló vonzerejű fővárosi létesítmény biztosítja. Belföldi piacon tulajdonképpen monopolhelyzetben van, legközelebbi versenytársa a bécsi nemzetközi repülőtér. Éppen ezért a repteret üzemeltető Budapest Airport nemzetstratégiai és -gazdasági szempontból kiemelt jelentőségű cég, az általa működtett repülőtér pedig kritikus infrastrukturális elem, ami Magyarország külvilággal való összeköttetését biztosítja – összegezte a helyzetet az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése.
Biztos, hogy mindig jobb tulajdonos az állam?A nemzetközi példák azt mutatják, hogy a világ jelentős repülőterei a tulajdoni viszonyokban széles skálán mozognak, és találunk jól működőt mindegyik kategóriában. Nem létezik egy minden körülmények között tökéletes megoldást jelentő modell. Nemzetközi szinten, tulajdonosi, üzemeltetői szempontból legalább hét meghatározó működtetési modell azonosítható. Úgymint kizárólag állami, állam és piaci vegyes, nonprofit forma, szolgáltatási szerződés, menedzsmentszerződés, koncesszió (PPP) és többségi részvényértékesítés.
A teljes cikk: Ezért fontos a Ferihegyi repülőtér visszavásárlása
