Az alábbiakban a mű első fejezetéből olvashatnak egy rövid részletet:

Bevezetés

Az üzleti titokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/943 irányelvet a magyar jogba átültető 2018. évi LIV. törvény újraszabályozta. Noha az új szabályozás az Mt. rendelkezéseit látszólag érintetlenül hagyta, a 2018. évi LIV. törvény hatálybalépésével egyidejűleg bekövetkező jogszabályváltozások, valamint különösen a 2018. évi LIV. törvény rendelkezéseiben tükröződő átfogó szabályozási igény az üzleti titok munkajogi fogalmára, rendelkezéseire is hatást gyakorolnak. A dogmatikai alapok átalakulása, a jogsértést megalapozó magatartások és jogkövetkezmények részletes szabályozása az üzleti titok intézményének egésze tekintetében jelentős újdonságokat hozott, ami a munkaviszonnyal kapcsolatos titokvédelmet sem hagyja érintetlenül. Mivel az üzleti titok munkajogi szabályozása jelentős mértékben támaszkodik a magánjogi szabályozásra, az üzleti titok munkajogi védelme csak az üzleti titokra vonatkozó általános szabályokkal együtt tárgyalható. Jelen írás célja, hogy a problémafölvetés szándékával áttekintse a titokvédelem új rendszerének kulcsfogalmait, és számba vegye a bírói gyakorlatban kibontakozó irányokat.

Üzleti titok a magánjogban – Miért szükséges a törvényi szabályozás?

Az üzleti titok jogi szabályozásának jelentőségét az az utóbbi évtizedekben tapasztalt gazdasági tendencia határozza meg, amelynek eredményeképpen a hagyományos dologi jellegű (azaz fizikailag megragadható) vagyonelemek (tárgyi eszközök, tangible assets) a vállalati vagyon, a vállalati érték folyamatosan csökkenő hányadát képviselik. Ezzel szemben a nem dologi jellegű vagyonelemek (immateriális javak, intangible assets) a vállalati vagyonon belül meglepően jelentős (és egyre növekvő) arányban vannak jelen. Egyes adatok szerint az európai vállalatok esetén az immateriális javak aránya meghaladja a vállalati érték 75%-át, de létezik olyan becslés is, amely az arányt az S&P részvényindexet alkotó – egyesült államokbeli – vállalatok körében 90%-ra teszi. A gazdaságtörténeti szempontból rendkívüli gyorsasággal jelentőséghez jutó immateriális javak [például: szoftverek, védjegy (márka, brand), nem személyes ügyféladatok, üzleti tervek, műszaki specifikációk, termékösszetételek, szervezeti tőke] egy része a szellemi tulajdonjog segítségével védelemben részesíthető, más részük azonban hagyományos jogi eszközökkel nehezebben ragadható meg. A védelem körében szóba jövő eszközök alkalmazása a tapasztalatok szerint korlátos, egyrészt nem minden – akár értékes – szellemi teljesítmény kaphat monopolizált védelmet nemzetközi konszenzus alapján, másrészt a jogi eszközök felhasználása nem egységes, alkalmazásuk kultúrája gyakran kívánnivalót hagy maga után. A fizikai védelem még ennél is nagyobb kihívásokkal terhelt: fizikai formában nem mindig létező, ubikvitással bíró javakról lévén szó, a fizikai védelem sokszor meglehetősen nehéz, a vagyonelemek értékének megsemmisítése ugyanakkor könnyű, sokszor csak egy pillanat eredménye. Gyakran még a szakemberekben sem tudatosul, hogy a szóban forgó vagyonelemek illetéktelen kezekbe kerülése ezek értékét jelentősen csökkentheti, adott esetben akár teljesen meg is semmisítheti, hasonlóan ahhoz, mintha valaki a vállalat tulajdonában álló értékes fizikai vagyontárgyat rongálna vagy semmisítene meg.

Az immateriális javak védelmével összefüggésben szóba jöhető jogi eszközök között az üzleti titok intézményét kitüntetett szerep illeti meg.

| Forrás: https://ado.hu/munkaugyek/uzleti-titok-es-munkaviszony-kiadvanyajanlo/