Ezzel párhuzamosan a szervezetek mintegy 75 százaléka a jelenlegi irodaterületének megtartását tervezi, annak ellenére, hogy 55 százalékuk a járvány előtti szinthez képest alacsonyabb irodai kihasználtságról számolt be. Az eredmények arra utalnak, hogy a cégek nem jelentős bővítésben vagy csökkentésben gondolkodnak, hanem inkább az irodahasználat módját alakítják át. A kutatásban elsősorban bukaresti székhelyű vállalatok vettek részt, de Kolozsvárról és Temesvárról is érkeztek válaszok, a résztvevők között pedig jelentős arányt képviseltek az IT&C és a professzionális szolgáltatási szektor szereplői.

A cégek többsége szerint a közeljövőben csak korlátozott változás várható az irodaterület-igényben. Körülbelül 75,25 százalék a jelenlegi terület megtartását tervezi, míg 8,9 százalék legfeljebb 25 százalékos csökkentést valószínűsít. Mintegy 9 százalék mérsékelt bővítést tervez, és kevesebb mint 3 százalék számol jelentősebb növekedéssel. Ugyanakkor a vállalatok 31,3 százaléka szerint a dolgozók heti egy-két napot lesznek jelen az irodában, ami jól mutatja, hogy a rugalmas munkavégzés továbbra is meghatározó marad.

Az irodák kihasználtsága továbbra is egyenetlen: sok szervezetnél egy átlagos napon a dolgozók 30–70 százaléka van bent. Csak kisebb részük számolt be szinte teljes kihasználtságról, és mindössze a válaszadók 36 százaléka írta le az irodai környezetet „élénknek”, miközben a többség inkább visszafogottabbnak érzékeli azt.

Daniela Popescu, a Colliers Tenant Services & Workplace Advisory üzletágának igazgatója szerint: „A vállalatok már nem akarják gyökeresen átalakítani a munkavégzés módját, inkább finomhangolják és fokozatosan fejlesztik azt. A felmérés egyértelmű tendenciát mutat egy strukturáltabb hibrid modell irányába, amelyben a munkavállalók gyakrabban járnak be az irodába, mint az elmúlt években, de nem térnek vissza a hagyományos, heti ötnapos jelenléthez. Például a cégek közel fele arra számít, hogy a dolgozók heti három-négy napot töltenek az irodában, miközben csak kis részük marad teljesen távoli vagy teljesen irodai működésben. Ezzel egy időben a vállalatok a meglévő terek optimalizálására és olyan jólléti programok kialakítására összpontosítanak, amelyek kiegyensúlyozottabb és vonzóbb munkakörnyezetet teremtenek a dolgozók számára.”

Bár az irodák elhelyezkedése és a környező szolgáltatások elérhetősége továbbra is fontos szempont, a jelenlét még mindig részleges, és a munkavállalók egyre inkább további előnyöket várnak el az irodai munkavégzés támogatására. A cégek 50,5 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nem vezetett be külön intézkedéseket az irodai jelenlét növelésére, inkább belső szabályzatokra vagy a munkavállalók döntésére bízza azt. Azoknál a vállalatoknál, amelyek mégis léptek, a leggyakoribb megoldások közé a belső rendezvények, a jelenléti szabályok és a munkatér-fejlesztések tartoznak, míg pénzügyi ösztönzőket ritkábban alkalmaznak.

Az irodaterületek kezelése továbbra is kihívást jelent a bérlők számára. A vállalatok 44,55 százaléka a magas bérleti és fenntartási költségeket nevezte meg fő problémaként, ezt pedig a területek nem hatékony kihasználása, valamint az épületek korlátozott rugalmassága követi a hibrid munkavégzés támogatásában.

Popescu hozzátette: „Összességében a felmérés eredményei azt mutatják, hogy a munkaerőpiac fokozatos alkalmazkodási szakaszba lépett, amelyben a vállalatok finomítják munkavégzési stratégiáikat és az irodai terek használatát. A radikális változások helyett a legtöbben a meglévő területek optimalizálására, a hibrid modell megerősítésére és az együttműködést, valamint a munkavállalói jóllétet támogató programok fejlesztésére helyezik a hangsúlyt.”

A kutatás a munkavállalói jóllét előtérbe kerülését is kiemeli. A válaszadók 38,6 százaléka szerint a távmunka nem gyakorolt jelentős hatást a jóllétre, 34,6 százalék pozitív, 26,7 százalék pedig negatív hatásról számolt be. Erre reagálva a cégek mintegy kétharmada vezetett be jólléti kezdeményezéseket, például coachingot, terápiás támogatást, workshopokat és közösségi programokat. Összességében az eredmények a hibrid munkavégzési modellek fokozatos stabilizálódását jelzik, miközben a vállalatok egyre inkább a hatékonyság javítására, a munkavállalói élmény erősítésére és az irodaterületek hatékony használatára összpontosítanak.

| Forrás: Colliers via CIJ World