A csapda
A Facebook és általában a közösségi média már évek óta természetes terepe a reklámiparnak. A Facebook hirdetésekből él, ezekkel a hirdetésekkel pedig jól célzottan el lehet érni kisebb-nagyobb felhasználói csoportokat. Ebből következően a marketingügynökségek mindennapi eszközként használják a közösségi oldalt, ami azt jelenti, hogy jó eséllyel egy céges bankkártyát is társítottak a céges Facebook-oldalukhoz. Nem kell tehát meglepődni azon, hogy rosszindulatú adathalászok ezeket az ügynökségeket szemelték ki prédaként, és magukat ügyfélként álcázva környékezik meg őket.
Nyáron a csalók az egyik magyar ügynökségnél is bepróbálkoztak több, valóban létező ruhamárka nevében. Azt állították, hogy magyarországi kommunikációs kampányhoz keresnek partnert, és egy üzenetváltás után ehhez tájékoztató anyagokat is küldtek. Részben e-mailben, részben az ügynökség online kapcsolattartó felületén küldték üzeneteiket. Jelentkezéseikben igazából csak az volt gyanús, hogy céges domain sehol nem szerepelt. Az egyik megkeresés például az O My Bag nevű holland táskagyártó cég nevében érkezett – ez a vállalat az omybagamsterdam.com címen van jelen a neten, de a csalók nem innen, hanem egy gmailes címről írtak és az anyagokat OneDrive-ra töltötték fel. De mivel mind a Gmail, mind a OneDrive amúgy sokak által használt, közismert szolgáltatás, az ügynökségi dolgozó, akihez befutottak a megkeresések, nem fogott gyanút.
A teljes cikk: Egy különösen trükkös netes csalás krónikája
