Nem gondolták volna a Samsung chipgyártó részlegének munkatársai, hogy milyen, nem kívánatos következményekkel jár, amikor áprilisban a ChatGPT-hez fordultak segítségül. Miért is tették volna? Hónapok óta azt hallhatták, hogy mi mindenre képes az OpenAI mesterséges intelligencia alapú chatbotja, hányféleképpen tud segíteni a napi munkában.
Ezért aztán (a vállalat engedélyével) ők is munkára fogták az új technológiát. Így például az egyik alkalmazott azt kérte a ChatGPT-től, hogy segítsen optimalizálni azokat a tesztsorozatokat, amelyekkel a lapkákban rejtőző hibákat azonosítják. Egy másik esetben a munkatárs a ChatGPT segítségével alakította át a megbeszélésről készült jegyzeteket PowerPoint-prezentációvá. Ám eközben – akaratukon kívül – bizalmas céges információkat is a mesterséges intelligenciára bíztak, például magát a forráskódot vagy a tervezés alatt álló processzorokról folytatott értekezletek jegyzeteit.
Összességében egyetlen hónap leforgása alatt három ilyen adatszivárgási incidensre is sor került. Ez persze csak a jéghegy csúcsa: független kutatások szerint a ChatGPT-be a dolgozók által beírt/feltöltött információk több mint egytizede bizalmas, így egy átlagos vállalat hetente akár több száz szenzitív adatot is kiadhat a chatbotnak.
Az MI lesz az új, láthatatlan, de mindenütt jelen lévő munkatárs, aki (amely?) előtt nincs titka a vállalatnak.
A teljes cikk: Tud titkot tartani a mesterséges intelligencia?
