„Az eset számos problémát felvet; először is az ügyben érintett bank nem szerepeltette az adatvédelmi tájékoztatójában, hogy az adatkezelésnek többek közt ügyfélmegtartó szerepe is van, az ügyfelek tájékoztatás hiányában így tiltakozni sem tudtak ellene. Ezenfelül az érdekmérlegelési tesztben nem vizsgálják az érintettek oldalát, nem részletezik a hangulati állapot elemzését, és az adatvédelmi hatásvizsgálatban sem javasolnak érdemi megoldást ennek a nem elhanyagolható kockázatnak a csökkenésére” – értékelte az esetet Barta Gergő, a Deloitte Kockázatkezelési tanácsadás üzletágának szakértője. 

A cég közleménye felhívja a figyelmet arra, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerekkel kapcsolatos kutatások száma és a tanuláson alapuló alkalmazások üzleti felhasználása az előző évtizedben jelentősen megnövekedett. A technológiai fejlődést azonban még nem követte a hatályban lévő jogi szabályozás, ez még várat magára. Egyebek között az EU is készít egy rendelettervezetet a mesterséges intelligencia használatáról, ennek 52 cikke részletezi az érzelemfelismerő rendszerek használatának lehetőségeit, és egyben szigorú tájékoztatási kötelezettségeket állapít meg, amelyek megszegése esetén magas, tiltott gyakorlatok alkalmazása esetén, akár 30 millió eurós bírsággal kell számolni a hatálybalépése után.

Közleményében a tanácsadó cég felhívja a figyelmet arra is, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerek képesek többek között nyelvi elemek feldolgozására is, mely alkalmassá teszi az emberi beszéd és hangelemek kiértékelésére, így az érzelmi és hangulati ingadozások viszonylag pontos meghatározására. Az intelligens rendszerek efféle felhasználása számos kivetnivalót eredményezhet, mivel etikailag is megkérdőjelezhető felhasználásuk, rejtett előítéleteket tartalmazhat, ez pedig egyéb adatok felhasználásával diszkriminatív lehet az ügyfelekre nézve.

A teljes cikk: Rekordbírságot kapott egy hazai bank mesterséges intelligencia használata miatt