Miközben a híres európai kémek névsora kimerül a táncosnőből lett állítólagos német ügynök Mata Hari, vagy a Szovjetuniónak jelentő Kim Philby személyével, Japánban jóval hosszabbra nyúlik a lista. Tokió fürkészei befolyásos családokat környékeztek meg Brazíliában és kiterjedt hálózatot működtetek Ausztráliában. Téglákat építettek a német hadsereg vezetésébe, illetve előkészítették az amerikai flottára mért, 1941-es légicsapást Pearl Harbornál. De ne feledkezzünk meg a ninjákról sem: a titokzatos zsoldosok a japán népi hiedelem misztikus alakjaiból a globális popkultúra kedvenc bérgyilkosaivá váltak.
Bár a második világháborúban elszenvedett vereség után nem csak a japán hadsereg, de az ázsiai ország hírszerzése is a végletekig leépült, Tokió napjainkra újra kémfővárossá nőtte ki magát. Mindenekelőtt köszönhető ez Japán történelmének leghosszabban ideig hivatalban lévő miniszterelnöknek, a napokban távozó Abe Sinzónak. A kormányfő augusztus végén jelentette be lemondását, Abe egészségügyi okokból kényszerül elhagyni posztját. Utódját várhatóan hétfőn választja meg a kormányzó Liberális Demokrata Párt, a jobboldali, konzervatív politikai csoporton belüli kampány azonban már a héten elkezdődött.
A legesélyesebb jelölt Abe kabinetfőnöke,
Yoshihide Suga.
A 71 éves, veterán politikussal szemben Fumio Kishida korábbi külügyminiszter és az LDP főtitkára, Shigeru Ishiba is indul, a Japan Times napokban megjelent elemzése szerint azonban a három jelölt nagy vonalakban azonos célokat fogalmaznak meg a külpolitikát illetően. Továbbra is kiemelten kezelnék a Koreai-félszigeten zajló eseményeket, Észak-Korea ugyanis a huszadik század végétől fenyegeti nukleáris programjával Japánt. Mindhárom jelölt folytatná a Kína visszaszorítását célzó jelenlegi külpolitikát, ugyanakkor elemzők szerint az új jelöltek Abe-nél keményebben fognak bánni Oroszországgal.
Amiben pedig teljes az egyetértés, hogy mindhárom jelölt elkötelezett az Abe nevéhez kötődő, „szabad és nyitott Ázsiai és Csendes-óceáni térség” fenntartásában. ezt az Egyesült Államokkal kialakított, szoros együttműködéssel érnének el.
Márpedig az elmúlt nyolc éves kormányzása alatt Abe Sinzó történelmi szintre emelte Washington és Tokió kapcsolatát. Elemzők ezt tartják a japán kormányfő legfontosabb diplomáciai hagyatékának, amit Donald Trump amerikai elnök nemrég közölt tweetje is alátámaszt. Trump érzelmes poszttal búcsúzott kollégájától, akit a japán történelem legnagyszerűbb miniszterelnökének kiáltott ki.
Trump 2016-os megválasztása óta a két vezető húsz alkalommal találkozott egymással személyesen, ötször golfoztak, és harminchétszer beszéltek telefonon.
Abe tudatosan építette a kapcsolatot, erre utalt, hogy Trump megválasztását követően, de még beiktatása előtt elsőként kereste fel őt, még New York-i irodájában. Arról ugyanakkor megoszlanak a vélemények, hogy a japán kormányfő erőfeszítései kifizetődőek voltak-e: Trump a személyes jó kapcsolat ellenére is célba vette Tokiót az egész világ ellen meghirdetett vámháborúja során, ráadásul Washington mindig az ázsiai szigetország biztonságát garantáló, mintegy ötvenezer fős amerikai katonai kontingens kivonásával zsarolta Japánt. Van azonban egy terület, ahol kétségkívül komoly áttörést könyvelhet el a kelet-ázsiai ország:
ez pedig a hírszerzési együttműködés, Japán ugyanis hatodik tagként csatlakozik az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland által megalapított, Öt Szem Szövetség hírszerzőcsoporthoz.
A teljes cikk: Így lett újra Tokió a világ jelentős kémközpontja