Budapest agglomerációja hullámokban népesül be. Az elmúlt években egy újabb nagy hullám bontakozott ki, melynek a járvány is adott egy lökést. A folyamat összességében abba az irányba mutat, hogy egyre gyarapodik az agglomeráció, amit viszont késve követnek az infrastrukturális fejlesztések, így ez kihat a környéken élők életminőségére.

A KSH adatai szerint 2018 és 2021 között közel 48 ezerrel nőtt Pest megye lakossága, miközben Budapesten közel 26 ezerrel csökkent a népesség. Ennek hatására megint egyre több helyről hallani, hogy az új ingatlanok néhány településen túlságosan leterhelik az infrastruktúrát, egyre nehezebb a közlekedés, akadozik a vízellátás, kevés az óvodai vagy iskolai férőhely. De milyen hatása van a legújabb kiköltözési hullámnak az ingatlanpiacra, és lesz-e ennek vége?

Mint Balla Frigyes, a Balla Ingatlan Dunakeszi irodájának szakmai vezetője is rámutatott, Budapest agglomerációjának telítődése nem egy újkeletű folyamat, tulajdonképpen évtizedek óta zajlik. Már a ‘60-as években megjelent a kiáramlás, melyet olyan családok indítottak el, akik a főváros zsúfoltsága, megnövekedett autóállománya, és az ebből fakadó zaj- és légszennyezettség miatt a főváros-közeli településekre "menekültek".

A folyamat eredményeként az elmúlt évtizedekben átlagosan évi 10 százalékkal gyarapodott az agglomeráció, így jelenleg a főváros és az azt körülvevő mintegy 30-40 kilométeres gyűrűn belül él az ország lakosságának körülbelül 30 százaléka. Ezt a erősítette tovább a koronavírus járvány, de hozzájárult az újépítésű ingatlanoknál 5 százalékra csökkenő áfa is. Ezáltal több település lakosságszáma ugrásszerűen növekedett az elmúlt néhány évben. A legnagyobb változást ezen a téren Érd, Szigetszentmiklós, Veresegyház, és Dunakeszi könyvelhette el - magyarázta Balla Frigyes.

Mindezen folyamatok eredményeképpen több településen is fennakadásokat okozott a megnövekedett lakosságszám, ami közlekedési zavarokat, óvodai és iskolai zsúfoltságot, vagy egyenesen helyhiányt, parkolási nehézséget és növekvő elégedetlenséget okozott a már ott élők körében. Több település vezetése  is jelezte, hogy kitehetik a "megtelt" táblát a város határába.

Budapest délkeleti részén, így az előbb már említett Szigetszentmiklóson és környékén is régóta érezni, hogy a sok új beköltöző a lehetőségeknél jobban kihasználja a rendelkezésre álló infrastruktúrát. Ez talán leginkább a víz- és csatornahálózat esetében jelentkezik, így például Szigethalmon előfordul, hogy fél vagy egy napra kiesik a vízszolgáltatás, míg Szigetszentmiklóson az úgynevezett “Bucka-részen” olykor nincs áram - hívta fel a figyelmet Marosvölgyi Gabi, a Balla Ingatlan Csepeli és Szigetszentmiklósi irodájának szakmai vezetője.

De az is jellemző, hogy a bölcsődéket, óvodákat, iskolákat tekintve is hiányosságokkal küzdenek a települések, nincs elég férőhely. Igaz jelenleg is zajlik egy óvoda és egy iskola építése Szigetszentmiklóson, de kérdés, hogy ez elegendő-e az igények kielégítésére. Leginkább tehát az látszik, hogy az infrastrukturális fejlesztések jó pár lépés lemaradásban vannak a települések népességének növekedése mögött.

Eközben a még eladó telkek lassan elfogynak a környéken. Épülnek is új házak, ezek ára azonban az ingatlanközvetítő megítélése szerint rendkívül magas - 70 millió forint környékén kezdődik jelenleg -, így kérdéses, hogy mennyire és meddig lesz még rájuk fizetőképes kereslet.

Mindezek ellenére az ingatlanközvetítő szerint nincs kizárva, hogy a közeljövőben újabb átminősítésekre kerül sor, azaz jelenlegi zártkerti övezeteket belterületté nyilvánít az önkormányzat. Ez azonban még a jövő zenéje, a lehetőség megvan rá, a befektetői érdeklődés is érzékelhető ezeken a területeken - tette hozzá Marosvölgyi Gabi.

Mindenesetre, mint Balla Frigyes rámutatott, az agglomerációs településeken kialakult helyzetre természetesen a legtöbb esetben van megoldás, hiszen a közműhálózat és az utak fejlesztésével, az óvodai és iskolai férőhelyek számának bővítésével ezen települések problémái idővel megoldhatók. Azzal azonban tisztában kell lennie az ide költözőknek, hogy ezek nem egyik napról a másikra lezajló folyamatok.

Az "olcsóbb" négyzetméteráraknak és a nagyobb élettérnek bizony - ha átmenetileg is -, de ára van, és el kell fogadni, hogy a fejlesztések csak követni tudják a népesség növekedését - fogalmazott Balla Frigyes.

Hozzátette, hogy jó példa az agglomeráció fejlesztésére Dunakeszi, ahol az elmúlt években az M2-es autópálya megépítésével, új óvodák és iskolák létrehozásával, illetve a közműhálózat fejlesztésével sikerült azért az infrastrukturális hátrányt némiképp csökkenteni, ezáltal jelentősen javult az itt élők életminősége. De a népesség növekedése várhatóan nem áll meg, ezt azonban csak komoly út- és közműhálózat-fejlesztés teheti lehetővé.

I  Forrás: