A látszólag stabil skandináv irodapiac mélyén olyan szerkezeti változások zajlanak, amelyek hosszú távú következményekkel járhatnak a bérlők számára. A hibrid munkavégzés és a fenntarthatósági célok ma már széles körben elfogadottak, ám az, ahogyan a vállalatok kezelik ingatlanportfóliójukat, egyre élesebb határvonalat húz azok között, akik stratégiai előnyt szereznek, és azok között, akik lemaradnak.
Egyre inkább kirajzolódik a magas minőségű, szolgáltatásokban gazdag irodák és az alacsonyabb kategóriás terek közötti szakadék. A jó elhelyezkedésű, ESG-tanúsítvánnyal rendelkező, kiemelkedő munkakörnyezetet nyújtó épületek magasabb bérleti díjat érnek el, és tartani tudják a kihasználtságukat, miközben a másodlagos ingatlanoknál növekszik az üresedés, és az értékükre egyre inkább „barna diszkont” nehezedik. A munkáltatók számára az épületválasztás egyre inkább a márka, a vállalati kultúra és a magasan képzett munkaerő vonzerejének látható jelzője. Az általános vagy elavult irodák viszont veszélyeztethetik a toborzást és a megtartást.
A fenntarthatóság is kilépett a puszta megfelelési kötelezettség szerepéből, és mérhető értékteremtő tényezővé vált. Noha a környezeti teljesítmény továbbra is erős a skandináv régióban, egyre nagyobb hangsúlyt kap az ESG társadalmi dimenziója is, beleértve a jóllétet, az inkluzivitást és a közösségi hatást. A bérlőktől mind gyakrabban várják el konkrét eredmények bemutatását, például az energiafelhasználásra, a levegőminőségre vagy a munkavállalói elégedettségre vonatkozó adatokkal, miközben az ingatlan teljesítményét a vállalati szén-dioxid-mérlegbe és a nettó zéró stratégiákba is beépítik.
A technológia terén a költségcsökkentésről a stratégiai értékteremtés irányába való elmozdulás kínál lehetőséget. Az IoT-érzékelők, a valós idejű kihasználtságkövetés és a mesterséges intelligencia alapú elemzések alkalmazása lehetővé teszi, hogy a vállalatok pontosan megértsék, hogyan használják ténylegesen a tereiket, és ennek megfelelően alakítsák ki működésüket. Ez javíthatja a működési hatékonyságot, csökkentheti a kihasználatlan területek arányát, és növelheti a munkakörnyezet minőségét. Sok szervezet számára ugyanakkor kihívást jelent az ingatlan, az IT és a HR funkciók összekapcsolása annak érdekében, hogy a technológiai beruházások egyaránt támogassák az üzleti és az emberi erőforrás célokat.
2025-ben a skandináv bérlők előtt egyértelmű választás áll: az ingatlant statikus, minimalizálandó költségként kezelik, vagy dinamikus eszközként, amely erősítheti a versenyképességet, a fenntarthatóságot és a munkavállalói elkötelezettséget. A két megközelítés közötti szakadék egyre szélesebb, ami pénzügyi teljesítményre és piaci pozícióra egyaránt hatással lehet.
| Forrás: Christer Farstad, CBRE – Head of Occupier Advisory & Transaction Services, Nordics / cijeurope.com
| Fotó: CBRE Nordics
