A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) a 2021-2027 közötti uniós költségvetési időszak legnagyobb operatív programja, amelynek keretösszege a hazai társfinanszírozással együtt összesen 2300 milliárd forint. A program a gazdasági növekedést, a hazai vállalkozások versenyképességének fokozását és a teljes foglalkoztatás elérését támogatja.
Emellett prioritás a vállalkozásfejlesztés és az innováció elősegítése, hiszen jól tudjuk, hogy a hazai kkv-k számos hátránnyal küzdenek pénz- és kompetenciahiány miatt. Mindemellett a források 65%-át a négy legkevésbé fejlett régióba invesztálják, hogy ezzel is támogassák a területi kohéziót, illetve a foglalkoztatottság növekedését.
A GINOP Plusz keretein belül szeptembertől két részletben 75 milliárd forintos uniós forrást bocsátanak olyan gépek és eszközök beszerzésére, amelyek hozzájárulnak a vállalatok üzleti folyamatainak innovációjához. Az egyik program a GINOP Plusz-3.2.5-24, amely a munkakörülmények fejlesztésére irányul, vagyis alapvető cél a munkafeltételek korszerűsítése, hogy egyrészt fejlettebb technológiák álljanak a dolgozók rendelkezésére, másrészt fontos szempont az egészséges környezet kialakítása.
A pályázatban olyan mikro-, kis- és középvállalkozások vehetnek rész, amelyek rendelkeznek legalább egy lezárt üzleti évvel és éves átlagos statisztikai állományi létszámuk minimum egy fő volt. Az igényelhető támogatás 500 ezer és 20 millió forint között mozoghat, de nem lépheti túl a projekt helyszínén foglalkoztatott dolgozók figyelembevételével az 1 millió forint/fő összeget. Többek között olyan eszközökre lehet pályázni, mint a munkaeszközök vagy a munkahely védelmi szintjének növelése; korszerű elszívó-berendezés beszerzése; munkahelyi zaj- és rezgésvédelem; megvilágítás korszerűsítése; ergonómiai fejlesztések; vagy éppen raktározás fejlesztése, automatizálása.
Vagyis jól látható, hogy a gyártó- és logisztikai tevékenység támogatása, technológiai fejlesztése a program egyik alapvető célja. Ez jól illeszkedik ahhoz a tendenciához, hogy a logisztikai parkok egyre komfortosabb és igényesebb munkakörnyezetet teremtenek, ahol egyes esetekben már az irodaházakban megszokott körülmények várják a dolgozókat. A digitalizáció, a robotika, az épületfelügyeleti rendszerek rohamtempóban terjednek a termelő-logisztikai csarnokokban, amelyekhez fenntartható megoldások társulnak.
Nem véletlen, hogy a hazai ingatlanpiac legaktívabb fejlesztői logisztikai parkokat, ipari csarnokokat építenek, ahol az ESG-szempontokkal kompatibilis környezettudatos megoldások dominálnak. A zöld minősítések, alapvetően, a BREEAM, ma már szinte kötelező eleme egy logisztikai beruházásnak, sőt, a már meglévő ingatlanállomány korszerűsítése is a minősítés megszerzését célozza.
Napelemek, hőszivattyú, LED-világítás, intelligens épületfelügyelet mind-mind az új idők követelményeit hivatottak megvalósítani, amelyek kiegészülnek az esővíz újrahasznosításával, a vízkímélő rendszerek kiépítésével vagy éppen a felelős hulladékgazdálkodással, illetve megemlíthetjük még az erdőtelepítéseket, amelyek a logisztikai ingatlanüzemeltetők karbonlábnyomát is csökkentik. Az automatizált világítás vagy éppen a fűtés a bérlők számára is teret enged a megtakarításra, a felelős üzemeltetésre, vagyis mind a tulajdonosok, mind a bérlők ugyanabban a csónakban eveznek.
Emellett a logisztikai parkokban számos szolgáltatás áll a bérlők és az alkalmazottaik rendelkezésére, amelyek összefüggenek a dolgozói jólléttel. A nagybetűs wellbeing – amelyet egyre jobban fémjelez az irodaházakban a WELL minősítés – már az ipartelepeken, logisztikai központokban, gyártócsarnokokban is megjelenik. Zöld pihenő oázisok, kis tavak, műfüves sportpályák, teraszok – mind-mind ezt a célt szolgálják, akárcsak például a CTP Clubhaus koncepciója, amely közösségi központként ingyenes helyet biztosít a bérlőknek és a helyi településeknek oktatási tevékenységek és társasági összejövetelek számára.
I Forrás: realista.ingatlan.com
