Ferenc pápa magyarországi látogatása, a labdarúgó Európa Liga döntője, a Forma 1-es magyar nagydíj, a Sziget Fesztivál és az atlétikai világbajnokság egyaránt jelentősen megnövelte a lakáshotelek kihasználtságát és forgalmát, ami közvetetten az ingatlanpiacra is hatást gyakorol. Ráadásul a hosszú távra kiadó lakások hozamában is változást eredményezett a hónapok óta tartó lakáspiaci kettősség. A használt lakások átlagárának stagnálásával párhuzamosan és a fokozatosan emelkedő lakbérek miatt a lakáskiadással elérhető bruttó hozamok emelkedőre kerültek – derült ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből.
A folyamat nem meglepő, számítani lehetett a hozamok emelkedésére, de most beszélhetünk tartós trendről. Az adatokból az látszik, hogy tavaly nyár óta emelkedőn vannak a lakáspiaci hozamok, de még bőven elmaradnak az öt évvel ezelőtti, a 2018-as szintektől. A befektetési célú lakásvásárlások az elmúlt időszakban visszafogottak voltak, részben a bizonytalan környezet miatt, másrészt az állampapírok hozama bőven meghaladja a lakáskiadással elérhető szintet
– ismertette a trendeket Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A portál legfrissebb, 2023 augusztusi adatai alapján Budapesten átlagosan 5,6 százalékos éves bruttó bevételarányos hozamot lehet elérni a jelenlegi átlagos négyzetméterárak és az átlagos lakbérek alapján.
Habár ez felülmúlja az egy évvel korábbi 5 százalékot, elmarad a 2018-ban látott 6,7 százalékos szinttől. Balogh László kiemelte, hogy a különböző kerületek és városrészek között jelentősek a különbségek. A XXIII. kerületben majdnem 10 százalékos lehet a hozam. Emellett XVI. kerületben lévő újmátyásföldi Centenáriumi lakótelepen és a VIII. kerületi Tisztviselőtelepen is 7 százalékot meghaladó hozamról lehet szó. A másik végletet a 3 százalékos hozamú városrészek képviselik, ide sorolhatóak az I. kerületi Tabánban található lakások, a XII. kerületi Széchenyi-hegyi vagy a III. kerületi remetehegyi ingatlanok.
A vármegyeszékhelyek összességében 5,6 százalékos hozamot nyújtanak, míg tavaly 4,9 százalékos volt a mutatójuk, öt évvel korábban pedig 8 százaléknál tartottak, azonban a városok között is jelentős eltérések láthatóak. A legmagasabb, 8,6 százalékos hozam Salgótarjánban érhető el, utána következik Tatabánya és Szolnok 6,8 és 6,4 százalékkal. A szakember elmondta, hogy több vármegyeszékhelyen jelentős munkahelyteremtő beruházás indult, ami élénkíti az albérletek iránti keresletet ezekben a városokban. A kiadó lakások iránt növekvő igény a bérleti díjak növekedésén keresztül a hozamszinteket is emeli a vármegyeszékhelyek lakáspiacán. A nagyobb egyetemvárosokban, mint például Szegeden, Debrecenben, Pécsen, Miskolcon és Győrben 4,9-6,3 százalékos hozammal lehet számolni.
Balog László úgy véli, hogy a korábbi években megszokotthoz képest több külföldi veheti számításba a magyarországi, elsősorban budapesti lakásbefektetést, az idén ugyanis a korábbi években már megszokott események – Sziget Fesztivál és a Forma-1-es magyar nagydíj – mellett több kiemelkedő nemzetközi esemény, köztük a pápalátogatás, a labdarúgás egyik kiemelkedő eseményének számító Európa-liga döntő, valamint az atlétikai világbajnokság ugyanis feltette a nemzetközi térképre a fővárost. A hosszú távú lakáskiadásban gondolkodó befektetők bízhatnak abban, hogy amennyiben a reálkeresetek növekedése megindul, akkor vele együtt a lakáspiacon elérhető hozamok is javuló tendenciát mutathatnak.
