A klímaváltozás megállítása érdekében a világnak csökkentenie kell épületeink szén-dioxid-kibocsátását. A jelentések ismételten kimutatták, hogy az épületek, pontosabban az ezeket használó emberek a világ szén-dioxid-kibocsátásának körülbelül 40 százalékát képviselik, vagyis a célok elérése csak akkor lehetséges, ha a fogyasztásunkat csökkentjük. Az azonban még kérdéses, hogy mi ennek a legjobb módja, hiszen minden épület más és más paraméterekkel rendelkezik.
Két lehetőség kínálkozik egy régebbi épület hatékonyabbá tételére: felújítás vagy lebontás és újjáépítés. Ha egy új épület úgy tudja csökkenteni az energiafogyasztását, hogy több szén-dioxidot takarít meg élettartama során, mint egy régebbi épület, illetve az építés környezetterhelése is kedvező, akkor ésszerű lehet bontani és újat építeni. A számításokat azonban nehezíti, hogy még mindig nem tudjuk pontosan, mennyi szén kapcsolódik az egyes építőanyagokhoz és építési folyamatokhoz.
Nem könnyű a helyzet, mert a legtöbb tudós úgy gondolja, hogy körülbelül 2050-ig kell teljesen dekarbonizálnunk, mielőtt visszafordíthatatlan és esetleg katasztrofális hatások érvényesülnek a bolygón. Többek között az európai klímatörvény szerint az Európai Unióban 2030-ig legalább 55%-kal kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok nettó kibocsátását, és 2050-re kötelező lenne a klímasemlegesség. Ide kapcsolódik egyébként az üvegházhatású gázokról szóló protokoll (Greenhouse Gas Protocol), ahol a kibocsátásokat csoportosítják (Scope 1., 2. és 3.).
A teljes cikk: Bontsunk vagy felújítsunk? Ez az ingatlanpiac Hamleti kérdése! 2050-ig kell a válasz
