A mesterséges intelligencia gyors térnyerése alapjaiban változtatja meg az európai adatközpont-fejlesztések helyszínválasztását. Miközben korábban elsősorban a nagyvárosi elhelyezkedés, az optikai hálózatok és az ügyfelek közelsége számított, ma egyre inkább a ténylegesen elérhető villamosenergia-kapacitás válik meghatározóvá.
Európa adatközpont-piaca hagyományosan London, Frankfurt, Amszterdam, Párizs és Dublin körül összpontosult. Ezek a városok megfelelő digitális infrastruktúrát, erős vállalati keresletet és kiváló nemzetközi összeköttetéseket kínáltak. Az AI azonban új léptéket hozott: a legnagyobb számítási központok energiaigénye már több száz megawatt lehet, miközben a beruházásokhoz a korábbinál jóval nagyobb fejlesztési területekre is szükség van.
A fejlesztők ezért egyre távolabb keresnek helyszíneket a hagyományos adatközponti csomópontoktól. Különösen az AI-modellek betanításánál csökken a végfelhasználó közelségének jelentősége, miközben felértékelődik a stabil és nagy mennyiségben rendelkezésre álló villamos energia.
Észak-Európa és Franciaország kedvező helyzetben
Finnország, Svédország és Norvégia jelentős alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatermeléssel, hűvös éghajlattal és viszonylag bőséges fejlesztési területekkel rendelkezik. Finnországban az atomenergia és a gyorsan bővülő megújulóenergia-szektor már több technológiai beruházást vonzott, bár a nagyfogyasztók növekvő igénye ott is komoly hálózatfejlesztést követel.
Franciaország előnye kiterjedt atomerőművi kapacitásában rejlik. Emellett Párizs továbbra is Európa egyik legfontosabb digitális infrastruktúra-piaca: 2026 első felében 72,5 megawatt új adatközponti kapacitás lépett piacra a francia fővárosban.
Spanyolország és Portugália szintén profitálhat a változásból. Jelentős nap- és szélenergia-potenciáljuk, valamint a fejlesztésre alkalmas nagy területek miatt az Ibériai-félsziget vonzó célponttá válhat az olyan számítási műveletek számára, amelyeknek nem kell közvetlenül Európa legnagyobb városai mellett működniük.
Nem elég energiát termelni
Az országos energiatermelés önmagában még nem garantálja, hogy egy adott helyszínen megvalósítható egy 100 vagy akár 300 megawattos adatközpont. A távvezetékek, az alállomások, a helyi hálózati tartalékok és a csatlakozás megszerzésének időigénye legalább ilyen fontos.
Számos európai piacon egyre hosszabb hálózati csatlakozási sorok alakultak ki. A megújulóenergia-projektek, az ipari létesítmények, a közlekedés villamosítása és az adatközpontok ugyanazért a korlátozott kapacitásért versenyeznek, miközben a hálózati beruházások nem mindenhol tartottak lépést az igények növekedésével.
Lengyelországban például 2025-ben mintegy 42 gigawattnyi megújulóenergia-csatlakozási kérelmet utasítottak el a hálózati kapacitás hiánya miatt. Ez nem az ország energiatermelési lehetőségeinek hiányát mutatja, hanem azt, hogy az új kapacitás csak akkor hasznosítható, ha a hálózat képes eljuttatni az áramot a fogyasztás helyére.
Felértékelődhetnek a közép-európai helyszínek
Az ingatlanpiacon emiatt különösen értékessé válhatnak azok a nagy ipari telkek, amelyek már rendelkeznek nagy kapacitású csatlakozással, vagy hitelesen és belátható időn belül kapcsolódhatnak egy közeli átviteli csomóponthoz.
Románia atom-, víz-, szél- és napenergia-termelése, valamint a nyugat-európainál kisebb adatközponti piaca jelentős növekedési lehetőséget kínálhat. Versenyképessége ugyanakkor attól függ majd, hogy az átviteli hálózat megfelelő helyszíneken képes-e biztosítani a nagy teljesítményű, megbízható csatlakozásokat.
Csehország, Szlovákia és Magyarország szintén egyre nagyobb figyelmet kaphat. Magyarország és Szlovákia jelentős atomenergia-termeléssel rendelkezik, Csehország pedig fejlett ipari gazdaságot, központi elhelyezkedést és növekvő digitális keresletet kínál. A régió tervezett energetikai beruházásai javíthatják az ellátás hosszú távú kilátásait, de az egyes projektek megvalósíthatóságát továbbra is a konkrét hálózati csatlakozás határozza meg.
A hagyományos központok kapacitáskorlátokba ütköznek
Frankfurtban 2026 első felében körülbelül 311 megawatt adatközponti kapacitás állt fejlesztés alatt, további 687 megawatt pedig tervezési fázisban volt. A hálózati csatlakozásra azonban akár két évnél is tovább kell várni, miközben a rendelkezésre álló adatközponti terület rendkívül korlátozott.
Írországban az adatközpontok már az ország villamosenergia-igényének jelentős részét adják, ezért a hatóságok szigorították az új csatlakozások feltételeit. Az ír példa arra is rámutat, hogy a megújulóenergia-termelés és a hálózati kapacitás nem ugyanaz: 2026 első felében időnként vissza kellett fogni a szél- és napenergia-termelést, mert a rendszer nem tudta befogadni vagy a megfelelő helyre továbbítani az áramot.
Az Egyesült Királyságban szintén gyorsan növekszik a nagyfogyasztók csatlakozási igénye. A szabályozók ezért igyekeznek kiszűrni a bizonytalan, spekulatív projekteket, hogy azok ne foglalják le évekre a korlátozott hálózati kapacitásokat.
Az árammal ellátott telek lesz az új prémiumtermék
Az európai piacot egyre kevésbé lehet egyszerűen energiafelesleggel és energiahiánnyal rendelkező országokra osztani. A valódi különbség azok között a helyszínek között húzódik, ahol nagy mennyiségű villamos energia reális fejlesztési határidőn belül elérhető, illetve ahol a hálózat már nem tud további fogyasztást befogadni.
Ez az ingatlanértékelés szempontjait is megváltoztatja. Egy adatközponti telek értékét a lokáció, az engedélyezhetőség és az optikai összeköttetések mellett egyre inkább az határozza meg, hogy mekkora villamosenergia-kapacitás köthető le, és mikor válik ténylegesen elérhetővé.
Mindez új lehetőséget teremthet Közép- és Délkelet-Európa számára. Lengyelország, Románia, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Bulgária, Szerbia, Horvátország és Szlovénia adatközponti piaca még jóval kisebb a hagyományos nyugat-európai központokénál. Bizonyos helyszínek azonban komoly versenyelőnyre tehetnek szert, ha nagy fejlesztési területet, megbízható energiaellátást, megfelelő átviteli infrastruktúrát és nemzetközi optikai kapcsolatokat tudnak egyszerre kínálni.
Az AI terjedése így Európa jövőbeli adatközponti beruházásainak egy részét új régiók felé terelheti. A következő nagy számítási központok ott jöhetnek létre, ahol az energetikai és az ingatlanfejlesztések összehangoltan bővíthetők.
A prémium adatközponti lokáció fogalma ezzel átalakul: egy nagyváros közeli telek keveset érhet megfelelő áramellátás nélkül, míg egy regionális, erős hálózati csatlakozással rendelkező terület stratégiai jelentőségűvé válhat.
| Forrás: CIJ.World
