Az okostelefonok és az intelligens épületek világában a vírus akadálytalanul pusztít, a globális válságot semmi sem állítja meg. Pedig az okosépületek nagy előrelépéseket tettek az elmúlt évtizedben, az egyre hatékonyabb épületrendszerek segítségével a bérlő vállalatok és dolgozóik biztonságosabb, egészségesebb körülmények között dolgozhatnak, miközben termelékenyebbé váltak. A koronavírus-válsággal és a kötelező távolságtartással/karanténnal azonban ezek az innovatív megoldások sem tudtak mit kezdeni, hogy a bérlőket megvédjék, miközben azok dolgoznak, olvasható a memoori.com elemzésében.

Ezért triviális módon a szappan és víz a legfontosabb védelmi fegyverünk, míg a maszkok és a WC-papír a legkeresettebb termékek. Pedig az évek során számos alkalmazás jelent meg az épületekben, hogy a lakókat vagy a bérlőket megvédjék az áramkimaradások, a terrorista cselekedetek és más természeti katasztrófák ellen. Talán ideje lenni a vírusok ellen is felkészülni, hiszen ki tudja, mikor jön a következő járvány, miközben a mostani még le sem csengett.

A válság után a vállalatok visszatérnek az irodáikba, és ekkor jöhet képbe az intelligens épülettechnológiák egyike, még pedig a kihasználtsági ráta elemzése, amely a jövőben akár maximalizálhatja is a térben lévő emberek számát anélkül, hogy befolyásolná a kényelmet vagy éppen a termelékenységet. Furcsa módon ez, vagyis a társadalmi távolságtartás maga lehet az egészséges munkakörnyezet új mutatója.

A kihasználtsági elemzés kiszámolhatja az egyes területeken tartózkodó személyek maximális számát, majd riasztást küldhet az üzemeltetőknek vagy a bérlőknek, amikor a hely megközelíti a társadalmi távolságtartásnak eleget tevő mérőszám határértékét.

Beltéri helymeghatározó platformok terjedhetnek el, amelyek navigációval és elemzéssel kombinálva lehetővé teszik az üzemeltetők számára, hogy az épületekben lévő tárgyakat és embereket nyomon kövessék, így biztosíthatják, hogy az emberek biztonságos távolságot tartsanak egymástól, vagyis valós időben lássák, mennyien tartózkodnak a munkaállomásokon és a tárgyalókban.

A jövőben az intelligens épületek innovatív eszközeit a következő világjárvány gazdasági hatásának csökkentése érdekében is kell fejleszteni, és így talán még a vírus terjedésének ellenőrzésére is képesek lehetnek. Nincs okunk arra, hogy a távmunkát fenyegetésnek érezzük a fizikai munkahelyekre nézve, hiszen miközben növekszik a távmunkában dolgozók száma, a rugalmas munkaerő előnyei gazdasági növekedést és a vállalatoknál akár nagyobb alkalmazotti létszámot is eredményezhetnek.

A távmunkával együtt fejlődő intelligens épületek a rugalmas munkavégzési formák új központjai lehetnek, miközben az intelligens épülethálózatok a bérlők számára biztonságot kínálnak, lehetővé téve a rugalmas munkát és a gyors átállást a távmunkára az olyan válsághelyzetekben, mint a mostani. A következő világjárványban pedig az intelligens épületek már segíthetnek legyőzni is a vírust.

(Forrás: www.realista.hu)