A programról Bata-Jakab Zsófiát, az ügynökség vezetőjét kérdeztük, aki kiemelte, hogy a Camera Nazionale della Moda Italianával (olasz divatkamara, CNMI) kialakított nemzetközi mentorprogram mellett szükség volt egy hazai változatra, ugyanis a CNMI által nyújtott tudás leginkább azoknak segít, akik nemzetközi szinten szeretnének érvényesülni. A magyar divatmentoring program egyrészt a CNMI-programjának megalapozása, másrészt segítségnyújtás azon márkáknak, amelyek – legalábbis egyelőre – főként a hazai piacon képzelik el a jövőjüket.
Bata-Jakab Zsófia kiemelte:
Fontos számunkra a hazai piacon érvényesülni kívánó márkák segítése
– Az egyetemről kikerült tervezők nagyon kreatívak, de az üzleti tudásuk gyakran fejlesztésre szorul – világította meg a problémát Bata-Jakab Zsófia, hozzátéve, hogy a magyar mentorprogram fő témái az üzletfejlesztéshez, az adott márka gazdasági stabilizációjához kapcsolódnak.
– A programok úgy vannak kialakítva, hogy a márkafejlesztésre, a trendkutatásra, a termékértékesítésre vonatkozóan a mentoráltjaink minél átfogóbb tudást kapjanak.
A digitalizáció által kínált lehetőségek megismerése is a tananyag része – fogalmazott az ügynökség vezetője, aki szerint a program egyben felkészíti az érdeklődő márkákat a CNMI mentorprogramjára, ahol már sokkal nagyobb a hangsúly a termék küllemén, eladhatóságán és minőségén, illetve azon, hogy megállja-e a helyét a nemzetközi piacon. – A CNMI mentorprogramja előtérbe helyezi a termékstruktúrát, a termékskála kialakítását – fogalmazott a vezérigazgató.
A hazai mentorprogramra visszatérve kiemelte: nyílt pályázaton keresték a mentoráltakat, amire harminc márka jelentkezett. – A jelentkezési feltétel egy rövid üzleti terv leadása és a márkacélok megfogalmazása volt. A jelentkezési anyagokról ötfős szakmai zsűri döntött – mesélt a mentorprogram kezdeteiről az ügynökség vezetője, aki hozzátette, hogy olyan elismert magyar szakembereket kértek fel a mentorálásra, akiknek komoly nemzetközi tapasztalataik vannak, a zsűribe pedig két szakembert is a CNMI delegált.
– A magyar divatmentoring program célja, hogy a mentoráltak olyan tudást kapjanak, amellyel elérhető a stabil hazai működésük – mondta Bata-Jakab Zsófia, hangsúlyozva, hogy a CNMI mentorprogramja pedig a nemzetközi sikerek elérésében tud segíteni. Tavasztól előreláthatóan újabb márkák kapnak lehetőséget a magyar divatmentoring programban való részvételre – nyilatkozta lapunknak az ügynökség vezetője. A magyar mentorprogram során sok figyelem jut a márkák közösségi médiában való megjelenítésére is, erre többek közt a szakmai szempontok alapján kiválasztott Chen Mónika Emma márkafejlesztési menedzser és Bernát Sára Emília divat- és luxusstratégiai tanácsadó készíti fel a mentoráltakat.
A többi mentor – Ádám György (ügyvéd, a Budapesti Ügyvédi Kamara bizottsági tagja), Kárpáti Kriszta (szabadúszó divat PR-szakember), Kázsmér Nikolett (befektetési menedzser, inkubációs terület), Szentesi Réka (divatkutató), Tátrai Péter (befektetési igazgatóhelyettes), Horváth Alexandra (CFO, Aeron), Martényi Tímea (értékesítési és fenntarthatósági szakértő) – a divathoz és márkaépítéshez kapcsolódó különböző területeken szerzett tapasztalatuknak köszönhetően pontosan látja a márkák erősségeit és fejlesztendő területeit.
Az MDDÜ nemrég tagja lett a World Design Organizationnek (WDO) is, amely globális szinten fogja össze a különböző szereplőket a dizájn területén. – Ez óriási kapcsolatrendszerhez való hozzáférést jelent, ami újabb kapukat fog kinyitni az MDDÜ-nek és a magyar dizájnereknek is – foglalta össze az esemény jelentőségét Bata-Jakab Zsófia. Kifejtette: a WDO 150 szervezetet tömörít, és ha egy dizájner az MDDÜ-höz fordul segítségért, hogy egy meghatározott célpiacra el tudja juttatni a termékeit, akkor tudnak segíteni kapcsolatok átadásában, találkozók megszervezésében. – Ez sokkal hatékonyabb, mintha Magyarországról hideghívással keresnénk meg szakembereket – emelte ki.
Bata-Jakab Zsófia úgy értékelte az ügynökség 2019-es évét, hogy a kezdeti működéskor meghatározott négy pillér, a gyártásfejlesztés, a hazai stabilizáció elérése, a nemzetközi piacra lépés és az oktatásfejlesztés mindegyikében megkezdődtek a folyamatok.
– A Budapest Central European Fashion Weeket negyedik alkalommal szerveztük meg, és a rendezvény felülmúlta az előző szezon eredményeit: megduplázódott a nemzetközi meghívottak száma, illetve több mint 150 hazai újságíró, fotós, videós jött el a három nap alatt, hogy hírt adjon a magyar tervezők legújabb kollekcióiról is – mondta. Az ügynökség huszonhat hazai és nemzetközi rendezvényt szervezett meg, valamint négy mentoringprogramjuk van folyamatban.
A divat területén kétszer vittek magyar márkákat a milánói divathétre, tizenegy formatervező pedig a londoni dizájnhéten vett részt. – A számok igazolják, hogy sikerült elérni azokat a célokat, amiket kitűztünk másfél évvel ezelőtt – emelte ki a vezérigazgató. A fejlesztendő területek között emlegette a gyártásfejlesztést és az oktatásfejlesztést, amelyek előkészítése, mélyebb kidolgozása az ügynökség egyik fontos feladata lesz 2020-ban.
Bata-Jakab Zsófia kiemelte: mára bebizonyították, hogy az MDDÜ egy szakmai szervezet, amely egy iparágért küzd, hogy az visszanyerje méltó hírnevét. – Újabb szakmai oldalak figyeltek fel ránk. Eddigi munkánkkal is bebizonyítottuk, hogy az MDDÜ-nek van létjogosultsága és tényleg a szakma érdekeit képviseljük, de van még bőven feladat és kihívás – összegezte Bata-Jakab Zsófia.
(Forrás: Magyar Nemzet - Fotó: Kurucz Árpád)
