Új járvány van kitörőben – Mi történt eddig?

A közelmúltban egy új vírus hívta fel magára a figyelmet 10 évvel azután, hogy az utolsó aggasztó, a részvénypiacokat is megmozgató járvány kitört. Most Kínában, egy vuhani halpicon jelent meg egy eddig nem ismert, tüdőgyulladást okozó koronavírus, amely mostanra már több mint 440 embert fertőzött meg és több kínai nagyvárosban (Sanghaj, Peking), illetve Kínán kívül további öt országban (Japán, Dél-Korea, Thaiföld, Ausztrália, Egyesült Államok) felbukkant. A kínai hatóságok bejelentése szerint a fertőzés emberről emberre terjed és akár egy hét is lehet a lappangási idő. A vírus eddig kilenc halálos áldozatot követelt és különösen ijesztő, hogy a hétvége folyamán megtriplázódott a betegek száma.

A koronavírusok elsősorban az emlősök és a madarak felső légútjait és bélrendszerének sejtjeit támadják, a megfázásos tünetekkel járó megbetegedéseket jelentős hányadát ezek okozzák. Az új 2019-nCoV vírusnál légzési nehézség, láz, köhögés a fő tünetek.

Eddig hat olyan vírusról lehetett tudni, ami az embert is képes megfertőzni (a 2019-nCoV elnevezésű lehet a hetedik), a leghírhedtebb közülük a 2002-2003 között a közel 800 halálos áldozatot követelő, 8000 embert megbetegítő SARS-vírus, illetve a Szaúd-Arábiában felbukkant MERS, ami közel 300 ember halálát okozta.

Mit mutat a múlt?

A járványoknak lehetnek gazdasági hatásai, ennek megfelelően sokszor okoznak ideig-óráig turbulenciákat a részvénypiacokon. Az utazásra, a turizmusra és a kereskedelemre közvetlen hatást gyakorol egy járvány kitörése, extrém esetben pedig munkaerőpiaci problémákhoz is vezethet. A becslések szerint a SARS-járvány 18 milliárd dolláros költséget okozott Kelet-és Délkelet-Ázsiában, 2003 első felében Hongkong GDP-jét 2,6 százalékkal, Szingapúrét pedig 2 százalékkal vetette vissza. Az IMF 2008-ban úgy becsülte, hogy egy globális influenzajárvány mintegy 3000 milliárd dollárjába kerülne a világgazdaságnak, ami a globális GDP 5 százalékára rúgott volna akkor. A Világbank 2006-ban adott hasonló prognózist, ők 1000-2000 milliárd dollár közötti költséget becsültek.

A korábbi járványok idején látott részvénypiaci teljesítményekről általánosságban elmondható, hogy az átfogó indexek szintjén és globálisan csak minimális elmozdulásokat okoznak és ezek sem lesznek tartósak. Inkább az érintett régió indexei és bizonyos szektorok (például utazás, légiközlekedés, gyógyszergyártók) mozdulhatnak jelentősebbet, de ezek sem tartósak, sokszor nagy felpattanás követi az eséseket.

A 20. században három nagy, globális influenzajárvány volt, 1918-ban, 1957-ben és 1968-ban. Ezek mellett több olyan járvány volt, amit nem minősítettek globálisnak, mivel csak néhány régióra korlátozódtak, Ilyen volt az 1976-os sertésinfluenza, az 1977-es oroszországi influenza, az 1997-es madárinfluenza, a SARS-vírus 2002-ben, illetve a 2009-ben Mexikóból indult sertésinfluenza.

A TŐZSDÉK TÖRTÉNETÉBŐL AZ LÁTSZIK, HOGY SZINTE MINDIG REAGÁLNAK A KOMOLYABB JÁRVÁNYOK HÍRÉRE A RÉSZVÉNYPIACOK, BÁR EZ RENDSZERINT NEM VOLT TARTÓS ÉS NAGYBAN FÜGGÖTT ATTÓL IS, HOGY ÉPPEN MILYEN A GLOBÁLIS RÉSZVÉNYPIACI HANGULAT.

1997-ben például a madárinfluenza egybeesett az ázsiai válsággal, amit egy évvel korábban megelőzött az LTCM csődje és az orosz adósságválság, ami miatt egyébként is voltak piaci turbulenciák. 2009-ben viszont pont egy részvénypiaci fordulat idején érkeztek a hírek az első megbetegedésekről.

A spanyolnátha

Az elmúlt száz év legsúlyosabb járványa az 1918-as spanyolnátha volt, aminek katasztrofális hatásai voltak az emberiségre. A becslések szerint a globális lakosság 20-40 százaléka megfertőződött és 20 millió ember halálát okozta. A tőzsdék teljesítményéből nehéz kiszűrni a járvány hatását, hiszen ebben az évben ért véget az első világháború is, annyi látszik, hogy az S&P 500 index 1918-ban közel 25 százalékot zuhant, közben a brit részvénypiac pedig közel ugyanennyit emelkedett. A következő évben az amerikai tőzsdén 9 százalékos, a brit részvénypiacon pedig újabb 27 százalékos erősödés volt.

1957-es ázsiai influenza

A második legsúlyosabb járvány az időszakban az 1957 elején Ázsiában kitört influenza volt. A helyzetet akkor súlyosbította, hogy a fiatalok nem voltak immunisak a kórokozóra. De a tudomány fejlődésének köszönhetően a vírust gyorsan azonosították és megkezdődhetett a védőoltás gyártása is, ennek eredményeként sikeresen megfékezték, amikor például elért az Egyesült Államokba, ott már csak kisebb helyi járványokat okozott. A tőzsdéken sem volt tartós hatása, az S&P 500 index 24 százalékot emelkedett 1957-ben, a brit piac pedig bár egyszámjegyű mértékben esett abban az évben, egy évvel később viszont 40 százalékot száguldott.

Az 1968-es járvány

1968 elején Hongkongban bukkant fel az első beteg, a járvány 1968 decemberében tetőzött. Abban az évben 12 százalékot emelkedett az S&P 500 index.

SARS

2003 elején a hongkongi index 2003 februárjában, amikor a SARS-pánik a tetőfokára hágott, az irányadó amerikai indexek (S&P 500 és Dow Jones) mindössze 2 százalékot estek és ezt is teljesen ledolgozta áprilisra. Több fejlődő piac, mint India, Venezuela, Argentína részvényindexe jelentősebb esést szenvedett el, de például a leginkább érintett Hongkong részvényindexe, a Hang Seng 2 százalékot erősödött 2002 novembere és 2003 júliusa között.

2009, sertésinfluenza

2009 elején a Mexikóból kiinduló sertésinfluenza (H1N1) okozott riadalmat a világban, 2009 áprilisában az Egyesült Államok egészségügyi szükségállapotot is elrendelt miatta. Ennek ellenére ezt az időszakot masszív emelkedés jellemezte a világ tőzsdéin, 2009 áprilisában a mexikói IPC index például 10 százalékot erősödött. A 2008-as válság nagy tőzsdei zuhanásai után 2009 első hónapjaiban érték el a mélypontokat a fejlett piaci indexek világszerte, erre az időszakra esik a fordulat a fontosbab piacokon és a mai napig kitart a bika piac, ami ezzel vette kezdetét.

2020

Most látszik némi eladói nyomás a tőzsdéken, különösen az ázsiai piacokon, és a korábbiakhoz hasonlóan egy-egy szektorban látni jelentősebb elmozdulásokat. Az alábbiakban sorra vesszük, hogy mely szektorok a leginkább érintettek és hogy hol lehetnek befektetési sztorik.

Melyik szektor, melyik részvény?

Légitársaságok

A legnyilvánvalóbb érintettsége a légiközlekedési szektornak van a járványban, így elsőként mindig az iparág részvényeit kezdik el adni és rövid távon itt lehet látni nagyobb mozgásokat. A kínai légitársaságoknak most még némi támaszt jelenthet, hogy haza kell repülni a holdújévre tervezett utazásokról, de ezen a kötelező utakon kívül az általános repülési kedv csökkenhet, ami rövid távon nyomást gyakorolhat a légitársaságokra, egészen addig, amíg a hatóságoknak nem sikerül megfékezni a járványt.

Turizmus, hotelek

A légiutasokkal együtt elmaradoznak a szállodavendégek is, járvány idején az emberek inkább otthon maradnak és elhalasztják az utazásaikat.

Kiskereskedelem

A kiskereskedelmi értékesítésekre nyomást gyakorolhat a járvány, viszont a Kínában a házhozszállítási szolgáltatást végző vállalatoknak kedvezhet, hogy az emberek inkább otthon maradnak és online vásárolnak.

Gyógyszergyártók, egészségügyi cégek

Ami a pozitív befektetési sztorikat illeti, a gyógyszergyártóké a legkézenfekvőbb, el is kezdték venni az iparág kínai szereplőit a befektetők. Különösen azokat, akik már valamilyen fejlesztésbe kezdtek a járvány kapcsán. A megbetegedések hallatán több kínai gyógyszergyártó is elkezdte kifejleszteni a saját eszközét a vírus kimutatására, amiket limites emelkedésekkel (10%) díjaztak a befektetők. Ilyen volt többek között a Da An Gene, a Xilong Scientific, a Shangahi Kehua Bio-Engineering, a Jiangsu Bioperfectus Technologies.

A járvány kitöréséből profitálhatnak még azok a cégek, amelyek védőfelszereléseket árusítanak, például légtisztító berendezéseket, maszkokat, mint például a Tianjin Teda, vagy a Shangai Dragon.

A teszteket gyártóknál csak limitált hatása lehet rövid távon a bevételekre az értékesítések felfutásának, mert ezeket az eszközöket elsősorban a kórházaknak és az egészségügyi központoknak ellátására fordíthatják azt követően, hogy a kormányzati szervektől megkapják az engedélyeket. A másodpiacon a termékek viszonteladói viszont jól kereshetnek, ahol a lakosság is tud vásárolni. Jó példa erre, hogy a 3M által gyártott 20 darabos maszk novemberben még 178 jüanért (26 dollár) kelt el a kínai webshopon, a Tabaon, tegnap viszont már 960-1100 jüan közötti áron lehetett megvásárolni.

A következő néhány nap még izgalmas lehet, ezt követően a kínai holdújév ünneplése miatt közel egy hétre bezárnak a tőzsdék, január 24 és 30 között nem lesz kereskedés a kínai részvénypiacokon.

Mit gondolnak az elemzők?

Az elemzők többsége a 2002/2003-ban tomboló SARS-járványt veszik alapul ahhoz, hogy a befektetőknek útmutatásul szolgáljanak az új kínai vírus kapcsán.  

A Citigroup elemzője szerint az események rövid távon okozhatnak turbulenciákat a részvénypiacokon, de addig, amíg a járvány ellenőrzés alatt van, idővel visszatérhetnek a „normális” szintekre. A kínai repülőtér üzemeltetők és légitásaságok részvényei hasonlóan viselkedhetnek, mint a SARS-járvány 2002-es kitörésekor. (Akkoriban a nagy hongkongi légitársaság, a Cathay Pacific árfolyama 30 százalékot zuhant a 2002 decemberi és a 2003 áprilisa közötti időszakban, de a következő évben, amikor elmúlt a veszély, megduplázódott a papír.)

A Jefferies Financial Group elemzője az utazási és a fogyasztási cikkek szektort emelte ki. A legrosszabb szcenárió megvalósulása esetén az éttermekre, a plázákra és a kozmetikai láncokra is hatással lesznek az események. A gyorséttermek és a szupermarketláncok eladásai lesznek a legkevésbé érintettek, de a részvényárfolyamuk nyomás alá kerülhet, ahogy a befektetők beárazzák az országkockázatot.

Elemzők szerint bár néhány szektor esetén valóban láthatunk nagyobb mozgásokat, a hosszú távon gondokozó befektetőknek nem érdemes egy járvány híre miatt komolyan átrendezni a portfoliót, viszont okos döntés lehet, ha a potenciális veszteségek ellen fedezik magukat valamilyen formában. A Charles Schwab szakértője szerint lefelé mutató kockázat nagyobb, amikor túlreagálnak egy hírt a piacok, mint amikor alulreagálják, de ez nem jelenti azt, hogy mindent el kell adni. De mindenképpen érdemes fedezni magunkat, mert amikor a befektetők idegesek és rémültek, akkor az első dolguk, hogy eladnak.

A technológia segíthet?

A tudományos fejlődésnek nagyban köszönhető volt, hogy az 1918-as spanyolnátha-járvány után már jóval kevesebb áldozatot követeltek a későbbi járványok. A védőoltások és a gyors felismerés mind ezt segítették. Most a technológia fejlődése és az okoseszközök jelenthetik a következő lépcsőfokot.

Egy amerikai tanulmány szerint (ami 200 ezer amerikai Fitbit-felhasználó adatait vizsgálta) a hordható okoseszközökről, például órákról és karkötőkről kinyert pulzusszám, illetve alvási adatok megbízhatóan és minden eddiginél gyorsabban előre tudják jelezni az influenzajárványok kitörését és figyelmeztethetik az egészségügyi hatóságokat arra, hogy készüljenek fel. A hagyományos módszerekkel közel három hetet kell várni arra, hogy a járványra érdemi válaszlépések érkezzenek, mint például az oltások piacra dobása, vagy hogy azt tanácsolják az embereknek, hogy maradjanak otthon. Ez viszont sokszor már késő. Minél gyorsabban reagálnak a hatóságok, annál hatékonyabban meg tudják akadályozni a tovább terjedést. Az optimális, ha van egy érzékelő, ami valós idejű adatokat közvetít.

Az amerikai Scripps Research Translational Institute öt amerikai állam (Kalifornia, Texas, Illinois, New York, Pennsylvania) Fitbit-használók adatait elemezte 2016 márciusa és 2018 márciusa között, mindenkiét legalább 60 napig. A felhasználók átlagos kora 43 év volt, a felmérésben szereplők 60 százaléka nő. A metodológia, hogy kiszűrték azokat, akiknél a heti nyugalmi pulzus abnormálisan magas volt, szignifikánsan meghaladta a szokásos heti átlagot, miközben a heti alvásmennyiség nem csökkent. Ezeket az adatokat összehasonlították az amerikai járványügyi hivatal influenzaszerű megbetegedésének adataival és arra a megállapításra jutottak, hogy ígéretes a módszer.

Jó szolgálatot tesznek az olyan online indikátorok, mint például az influenzához kapcsolódó keresésekkel dolgozó Google Flu Trends, vagy a Twitter, de szakértők szerint ez sem tökéletes, hiszen nehéz megmondani, hogy valaki a saját tünetei miatt keres az interneten az influenzával kapcsolatban, vagy azért, mert járványok idején a média is többet foglalkozik a témával.

Azt nem tudhatjuk előre, hogy mennyire lesz súlyos a járvány és végül globális méreteket ölt-e, annyi bizonyosnak látszik a múltbeli adatok alapján, hogy a globális indexeket tekintve tartós hatása nem valószínű, hogy lesz. Ha jön egy részvénypiaci korrekció, azt nem feltétlenül a járvány kitörése fogja kiváltani, inkább a feszített részvénypiaci árazások, a globális gazdasági lassulás, a geopolitikai kockázatok, vagy a jegybankok.

(Forrás: Fekete Beatrix - portfolio.hu)