Az Egyesült Államokban tanuló, de Kínában született tehetségek a kínai vállalatok globális terjeszkedésének motorjai. Kína a külföldön képzett munkaerővel átveheti a piacvezető szerepet olyan területeken, mint a mesterséges intelligencia vagy a gépi tanulás. Az amerikai egyetemekről kikerülő kínai diákoknak munkát és állampolgárságot is kínálnak, mégis sokan inkább Kínában építenek karriert.

• Qi Lu, aki korábban a Microsoftnál a Bing keresőmotoron, a Skype-on és a Microsoft Office-on dolgozott, majd ügyvezető igazgatói pozícióba került, tavaly januárban elfogadott egy állásajánlatot: most a kínai Baidunál csoportvezető és ügyvezető igazgató. A feladatkörei közé tartozik a gyártás, a technológia, az értékesítés és a marketing, de alapvetően a cég mesterségesintelligencia-kutatásain dolgozik.
• Wang Yi, aki a Princetonon végzett, a Google-nél dologzott és szép lakást vásárolt magának a Szilícium-völgyben, 2011-ben úgy döntött, hogy ideje hazatérni. Várandós felesége aggódott, amiért le kellett mondania a napsütötte, tiszta levegőjű Kaliforniáról a füstben fuldokló Sanghajért. De az idő végül Wang Yit igazolta: a saját fejlesztésű angoltanító alkalmazása, a Liulishuo százmillió dolláros támogatást kapott tavaly júliusban.
• Xu Wanhong 2010-ben hagyta ott a Carnegie Mellon Egyetemet, ahol a posztdoktoriján dolgozott. Úgy döntött, hogy inkább a Facebook hírfolyamát fogja optimalizálni. Amikor a kínai startup, a UCAR Technology meglátogatta a céget, Wanhong megismerkedett velük, és 2015-ben állásajánlatot kapott tőlük. Ma a Kuaishounál, egy videós szolgáltatónál dolgozik, aminek az értékét hárommilliárd dollárra becsülik.
• Yang Suishi a Microsoft redmondi központjában dolgozott, de a kertvárosi élet nem felelt meg egy egyedülálló férfinak, akinek a szülővárosa, Csuking a világ egyik leggyorsabban fejlődő városa. Hiába kapott később remek állásajánlatokat a Google-től és a Facebooktól, úgy döntött, mégis visszamegy Kínába, mert megcsömörlött a nyugati élettől.

A Szilícium-völgy ettől függetlenül még mindig a szakma élvonalát jelenti; aki be akar kapcsolódni a globális vérkeringésbe, annak itt kell próbálkoznia. De Kína vonzó alternatívákat kínál az Egyesült Államokban tanult fejlesztőknek – például azt, hogy saját Szilícium-völgyet építenek.

Új Babilon épül

A piacvezető amerikai tech cégek egy nagyjából 5000 négyzetkilométeres területen találhatók a Szilícíium-völgyben, illetve szórványosan a közeli San Franciscóban és Seattle-ben – de általában az USA nyugati partján.

Kína ezzel szemben 17 innovációs központot akar létrehozni szerte az országban. Hogy ez mekkora fellendülést hozhat, azt jól mutatja, hogy ma is olyan megavárosok adnak otthont a legnagyobb cégeknek és a legtehetségesebb munkaerőnek, mint Peking, Sanghaj vagy Sencsen. Ez utóbbi egy jelentéktelen kis település volt, amíg a világ legnagyobb összeszerelő központjává nem vált. Azóta ide települt a kínai internetes óriáscég, a Tencent, a dróngyártó DJI és az okostelefon-gyártó Huawei. Pekingi központtal működik az e-kereskedelemmel foglalkozó JD.com, a közösségi taxizásban utazó Didi Chuxing és a keresőóriás Baidu, illetve az olyan startupok, mint a kerékpárkölcsönzésből meggazdagodott Mobike és Ofo.

A Szilícium-völgy jóformán az amerikai kormány beavatkozása nélkül, tisztán piaci alapon működik és virágzik. Kínában a helyi és központi kormány talicskaszám önti a pénzt az önvezetőautó- és mesterségesintelligencia-fejlesztésbe, az e-kereskedelembe és logisztikába, illetve a dróngyártásba. Több mint 1600 inkubátort hoztak létre, amik a high-tech fejlesztéseket támogatják. A Nemzeti Társadalombiztosítási Alap 20 százalékát a kockázatitőke-befektetők és magántőkealapok forgatják meg.

A kínai internetes cégek piaci értéke rohamosan nő. A legnagyobb internetes cégek – a Baidu, az Alibaba, a Tencent és a JD.com – együttes piaci értéke 950 milliárd amerikai dollár. Ezzel szemben az Intel, a Cisco Systems, az Oracle és az Intel összértéke csak 665 milliárd dollár.

Teknősök a diaszpórában

A Kínában született, sokáig az Egyesült Államokban, majd később hazatelepülő kínaiakat a tengeri teknős jelzővel is szokták illetni, az állatoknak arra a szokására utalva ezzel, hogy a világra jövetelük után kirajzanak, de később visszatérnek. A kínaiak is úgy térhetnek haza, mintha a gondtalan gyerekkorukba érkeznének – ugyanis

Az internet globális műfaj, de Kína tűzfallal-vassal cenzúrázza a külföldi tartalmakat. Egy ennyire túlszabályozott környezet aligha nyújtana ideális munka- és életkörülményeket valakinek, aki liberális társadalomhoz, konzervatív piacgazdasághoz és információszabadsághoz szokott.

(Forrás: www.index.hu)