Először több ukrán bankot és vállalatot, köztük az állami elektromos műveket is kibertámadás érte kedden – írta a New York Times. A támadássorozat aztán a következő órákban folytatódott és kedden késő délután még továbbra is tart. A szakértők szerint az esetek összefügghetnek, úgy tűnik, a WannaCry májusi feltűnése után újabb zsarolóvírus-fertőzésről lehet szó. A tavaly megismert Petya egy új variánsa állhat a fertőzések mögött.
Ukrajnában kezdődött
Az ukrán állami vállalatok 2016 vége óta kedvelt célpontjai a hekkertámadásoknak. Az ukrán erőműveket már több célzott támadás is érte. A központi bank szerint a mostani támadásokért egy ismeretlen vírus felel, de további részleteket nem árultak el. Azt sem, hogy a támadás pontosan melyik bankokat érintette.
A kibertámadások miatt a bankoknak nehézségeik támadtak az ügyfelek kiszolgálásával és a banki műveletek végrehajtásával. A központi bank meg van győződve róla, hogy a banki infrastruktúra biztonságot nyújt kibertámadásokkal szemben, és minden ilyen támadást ártalmatlanítani fogunk.
– olvasható a központi bank közleményében.
Az Oschadbank, Ukrajna egyik legnagyobb, állami tulajdonban lévő bankja szerint néhány szolgáltatásukat megbénította egy hekkertámadás, de az ügyfeleik adatai biztonságban voltak. Az ukrán áramszolgáltató, az Ukrenergo szerint az informatikai rendszerüket kibertámadás érte, de ennek nem volt hatása az áramellátásra vagy más műveletekre.
Később a Boriszpili nemzetközi repülőtér is támadást jelentett, a reptér igazgatója szerint elképzelhetők késések az incidens miatt. Az Antonov repülőgépgyártót is elérte a fertőzés. Petro Porosenko ukrán elnök a Reuters jelentése szerint azt mondta, az ukrán kormányzati számítógéprendszer is a támadás áldozatául esett.
Az ukránok Oroszországot hibáztatják az országot érő sorozatos támadások miatt, beleértve azt is, ami 2015 végén egész Nyugat-Ukrajnát elvágta az elektromos hálózattól. A kiberbiztonsági szakértők szerint Oroszország a világ egyik legveszélyesebb nagyhatalma a kiberhadviselésben, az Egyesült Államok, Kína, Izrael, Franciaország és Nagy-Britannia mellett.
A Kreml és Kijev között akkor romlott meg véglegesen a kapcsolat, amikor 2014-ben Moszkva annektálta a Krím-félszigetet, és támogatást nyújtott a kelet-ukrajnai szeparatistáknak. Az ottani harcok azóta sem értek véget, csak tűzszünetet rendeltek el. Az oroszok tagadták az érintettségüket az Ukrajna elleni kibertámadásokban.
A teljes cikk index.hu oldalon olvasható.