Minden cégvezető ismeri azokat a kerülőutakat, amelyekkel csökkenthetők a bérköltségek. A kockázatos trükkök helyett azonban létezik egy jóval motiválóbb pénzügyi eszköz is, amellyel a munkáltató adó- és járulékmentesen honorálhatja alkalmazottai munkáját. Nézzünk néhány példát!

Adómentes, béren kívüli juttatások

A juttatási csomagot a béralku során ki lehet egészíteni különféle, adó-, és járulékmentes béren kívüli juttatással. Figyelembe kell azonban venni, hogy ezeket a juttatásokat nem lehet diszkriminatív módon adni. Ha valaki belemegy a 10.000 forinttal kevesebb nettó fizetésbe, akkor nem lehet csak ennek az egy munkavállalónak meleg étkezési utalvánnyal kipótolni a veszteségét. Ezek a juttatások univerzálisak, tehát a cég összes dolgozójának, normatív módon meghatározva és szabályzatban rögzítve kell adni ezekből a juttatásokból.

A munkavállalók fogyasztási diverzitását legjobban a cafeteria rendszer szolgálja. Versenyképesebb is a piacon olyan juttatási csomagokat kínálni, amelynek az egyik eleme a cafeteria egyenlő összege vagy százaléka, mint az alapbért kínálni pár ezer forintos étkezési utalvánnyal, egészségpénztárral és pár tízezer forintos üdülési csekkel.

Amire mindenkinek szüksége van: lakás, autó, telefon

A béren kívüli juttatások másik, nagyobb csoportja azoknak a termékeknek a fogyasztását határolja körbe, amelyek általában minden háztartásban megjelennek. Ezeknek a fogyasztásoknak az összege a rezsiköltség nagy hányadát teszik ki. Az adóköteles béren kívüli juttatások a cég szempontjából semmilyen előnyt nem jelentenek a bér-jellegû kifizetéshez képest. Bizonyos pozíciókban, munkakörökben eddig is a juttatási csomag részeként kezelték a cégautót, telefont. Ebben az esetben a munkavállaló bérét eleve úgy kalibrálja be a munkáltató, hogy a munkaerő költségbe beleférjenek a juttatások adóterhei is. Emellett is kell a munkavállalónak személyi jövedelemadót fizetnie a nem-munkaügyi célú használatért, ez azonban elenyésző költség egy saját autó megvásárlásához és fenntartásához képest.

A lakásvásárlást a munkáltató adómentesen és diszkriminatívan is támogathatja 1 millió forintig ([Szja törvény 1. sz. melléklet 2.7 és 9.3 pontok]. Dönthet úgy a munkáltató, hogy az adott munkavállalónak ad a lakásvásárlásához segítséget, esetleg a bruttó bérének emelkedése rovására. Ugyanebbe a körbe tartozik a zárt végû lakáslízing is. A nyitott végû lízing bérként adózik, azonban ha a futamidő végén a lízingbe vevő megveszi az ingatlant, és a munkáltató ehhez nyújt segítséget, az ismét adó- és járulékmentes bevétel.

Vállalkozni

A munkavállaló biztonságérzetét az alkalmazotti lét növeli, de a bevételi oldal a vállalkozóknál jobb bruttó/nettó arányt ad. Az előnyök mindkét fél számára erőteljesek. A munkáltató, ha nem munkaviszonyban foglalkoztatja a dolgozókat, a bérköltségen kívül megtakaríthatja a felmondási időt és a végkielégítést. A munkavállaló pedig - a társadalombiztosítási járulék és a személyi jövedelemadó megspórolásán túl - bizonyos kötöttségektől is szabadulhat: például szabadon választhatja meg a munkavégzés helyét és idejét.

Jutalékért dolgozni

Abban az esetben, ha olyan munkaköre, pozíciója van egy munkavállalónak, amely szétválasztható alkalmazotti és vállalkozóként végezhető feladatkörökre, és ez utóbbi valamilyen teljesítmény-elvhez köthető, akkor lehetőség van erre az úgynevezett öszvér-megoldásra. Például, ha valaki a fő-, vagy részmunkaidejében asszisztens, de munkaidején kívül ügyfél-akvizíciós feladatokat is kap egy reklámügynökségtől, akkor a munkaidőben elvégzett munkáért bér, a "másodállásban" végzett munkáért jutalék jár, amelyet vállalkozási szerződés keretében kaphat meg.

Bebiztosítani az adó egy részének visszakerülését

Az adó-visszatérítések is kedvező lehetőséget teremtenek a zsebben maradó bevétel növelésére. Egyik lehetősége ennek az adókedvezmény érvényesítése, amelyet a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései lehetővé tesznek a legalább 10 éves tartamú élet-, és a legalább 3 éves tartamú nyugdíjbiztosításokra befizetett díjak után is. Ennek mértéke az adóévben befizetett biztosítási díj 20 százaléka, továbbá ugyanazon szerződés vonatkozásában az előző adóévben fizetett díjat meghaladó díjrész 10 százaléka, maximum 100.000 forint. Két korlátja van azonban az összeg érvényesítésének. Egyrészt összegbeli korlát. Az adókedvezmény összege más - e körbe tartozó - kedvezményekkel együtt sem haladhatja meg a 100.000 forintot.


(Forrás: www.hrportal.hu - Üzleti Hírszerzés)