...sincsenek meg, a fejlesztések sokba kerülnek.-irja a magyarhirlap.hu. A PricewaterhouseCoopers üzleti tanácsadói és a Budapesti Corvinus Egyetem diákjai közös tanulmányt készítettek a magyar kiskereskedelmi szektor várható jövőjéről, amelyben azt vizsgálták, hogy a piaci szereplők milyen válaszokat adhatnak az erősödő verseny kihívásaira a gazdaság alakulásától függően. A vizsgálat elsősorban az élelmiszer-üzletláncokra, a hiper- és szupermarketekre, valamint a drogériákra összpontosított. A kutatás során kiskereskedelmi vállalatok vezetőivel készítettek interjút, valamint iparági elemzések, KSH-kutatások és makrogazdasági tanulmányok eredményeit dolgozták fel.

A tanulmány készítői három lehetséges forgatókönyvet határoztak meg a magyar gazdaság fejlődése szempontjából: optimistát, pesszimistát és realistát (ennek a megvalósulása a legvalószínûbb). A három lehetőséget a kiskereskedelmi szektort leginkább befolyásoló makrogazdasági tényezők mentén jellemezték. Ilyen a GDP növekedése, az infláció, az árfolyam alakulása és a lakossági fogyasztás változása.

Az üzletláncokat az üzletek mérete és a versenystratégia alapján négy csoportba osztották. Az elsőbe a hipermarketek (például Tesco, Auchan, Cora) kerültek. A második kalapba a közepes méretû szupermarketeket és kisebb élelmiszerboltokat (például Reál,
Co-op, CBA) tették. A következő csoportot a diszkontok alkották (például Plus, Lidl, Penny Market stb.), míg a negyedik csoportba a kis és közepes méretû drogériák és specializált élelmiszerüzletek (például Rossmann, Héliker, DM) kerültek.

Bővülő láncok

"A nemzetközi láncok további erősödése valószínûleg kiszorítja a magyar piacról a kisebb hazai üzleteket. A hipermarketek jobbára homogén csoportja várhatóan kettéválik, mivel a Tesco az eddigi üzletekhez képest kisebb egységek létesítését is tervezi, és ezzel az egy üzletre eső árbevétele jelentősen csökken majd a többi hipermarkethez képest" - foglalta össze a várható trendeket Karsten Hegel a PwC vezető menedzsere. Szerinte a szupermarketek csoportjába tartozó vállalatok a kisebb boltok mellett szintén az erősödő verseny veszteseivé válhatnak. Miközben erősítik költségvetési stratégiájukat, mégsem képesek lépést tartani a versenytársakkal. Ennek következtében a leggyengébb vállalatok felvásárlással vagy felszámolással el is tûnhetnek a piacról.

A saját márkás termékek további erősödése minden bolttípusban egyaránt várható. A gazdaság alakulásától függően, az optimista forgatókönyvben - a lakosság magasabb rendelkezésre álló jövedelme miatt - kisebb, míg a pesszimista forgatókönyv esetén a vállalatoknak nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a saját termékekre, növelve azok számát és előtérbe helyezve az olcsóbb típusokat. Ez különösen igaz a hipermarketekre, szupermarketekre és a kisebb élelmiszerboltokra, amelyek elsősorban alacsony árakkal versenyeznek és egyszerûbb, "márkátlan" termékeket forgalmaznak. A specializált boltok esetében a saját márkák mellett a hangsúly továbbra is a márkatermékeken lesz, mivel recesszió esetén is a márkatermékek és a magas szolgáltatási színvonal lehet nekik a versenyelőny forrása. A sikeres megkülönböztető stratégia eredményeként a vásárlók az egyedi élményt alacsonyabb árérzékenységgel és magasabb hûséggel honorálják.

Változások

A nemzetközi beszerzésben rejlő lehetőségek számos előnnyel kecsegtetnek nemcsak a nemzetközi, hanem a közepes méretû vállalatoknak is. A nemzetközi együttmûködés révén erősödik az alkupozíciójuk a nagyobb beszállítókkal szemben, valamint lehetőségük nyílik a regionális viszonylatban legjobb feltételeket kínáló beszállítóval megállapodni. Az sem elhanyagolható, hogy a nemzetközi beszerzés révén olyan termékeket is megjelentethetnek az üzletek polcain, amelyek itthon nem elérhetők. A pesszimista forgatókönyv esetén a regionális beszerzés jelentősége várhatóan háttérbe szorul, a szupermarketek és kisebb élelmiszerboltok esetében kifejezetten a helyi beszerzés jelentőségének növekedését valószínûsíti a tanulmány.

Ez utóbbi csoport esetében határozott változások várhatók. A hipermarketek és diszkontok által támasztott verseny miatt várható, hogy ezek a vállalatok korlátozni fogják a városi üzleteik számát. Ehelyett inkább a kisebb településeken nyitnak újabb egységeket, mivel itt a fogyasztók a heti, kétheti nagybevásárlás helyett inkább a kis és közepes üzleteknek kedvező napi bevásárlást részesítik előnyben. Pesszimista forgatókönyv esetén a városi üzletek drasztikus leépítése is elképzelhető, amely során a cégek csak a legkiválóbb helyszíneket tartják meg.

Másik fontos tendencia, hogy egyes élelmiszerboltokat és szupermarketeket franchise rendszerben mûködtető cégek nem határoznak meg kellően magas minőségi elvárásokat a hálózati tagokkal szemben - például az üzletek tisztasága tekintetében. A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy a vásárlók megtartása érdekében a franchise követelmények szigorítása szükséges, és nagyobb hangsúlyt kell fektetni az üzletek ellenőrzésére, esetleges elmarasztalására.

A vállalatok várhatóan továbbfejlesztik meglévő informatikai infrastruktúrájukat (a reális, illetve optimista forgatókönyvek szerint), míg a gazdasági visszaesés esetén ezekre a fejlesztésekre valószínûleg nem jut elegendő forrásuk.

Jelenleg számos szupermarketnek és kisebb élelmiszerboltnak még az alapvető informatikai rendszerek sincsenek meg. Ezért már a reális gazdasági feltételek teljesülése esetén is valószínû, hogy sokan már a közeljövőben bevezetik a vonalkódos pénztárgéprendszert, amelyet integrálnak a készletgazdálkodási rendszerrel. Mindez nagyban hozzájárul a felesleges készletek csökkentéséhez, az áruk forgási sebességének növeléséhez és a beszerzés hatékonyságához.

Diszkontárak

Ha a reálisnál jobban alakulnak a hazai gazdaság mutatói, a vállalatok várhatóan fejlettebb ellátási lánc menedzsment eszközei után fognak nyúlni. Ezek az eszközök költségmegtakarítást hozhatnak, ám az is valószínû, hogy inkább a külföldi üzletláncok fogják ezeket a - költséges és csak hosszú távon megtérülő - fejlesztéseket megvalósítani. Az említett informatikai fejlesztések várhatóan kevésbé fognak jelentkezni a diszkontoknál és a specializált boltoknál. Ezektől az üzletektől egyébként a PwC nem vár jelentősen eltérő reakciókat a különböző forgatókönyvek esetén. A diszkontokat minden esetben a nagyon alacsony árak, a márkás termékek kisebb aránya, a saját termékek túlsúlya, kisszámú kiszolgáló személyzet és alacsony színvonalú szolgáltatás jellemzi. Ezzel a stratégiával a leginkább árérzékeny vásárlókat célozzák meg, és várhatóan tovább növelik piaci részesedésüket. Gyengébb gazdasági környezet esetén a többi üzlet típus is egyre több, a diszkontok stratégiájára jellemző elemet fog átvenni. A specializált boltok a gazdaság alakulásának függvényében változtatják majd termékkínálatukat. A gazdaság fellendülése esetén növekvő versennyel kell szembenézniük, ezért várható, hogy erősebben fognak a specializált termékekre fókuszálni és promóciójukban a megkülönböztetett kínálatot hangsúlyozni.

Visszaeső forgalom, kevesebb fogyasztás

A kiskereskedelmi forgalom volumene - a naptárhatástól megtisztított adatok alapján - 2008. májusban 1,6 százalékkal, az első öt hónapban 2,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi szinttől a Központi Statisztikai Hivatal szerint. Az eladások volumene az előző hónaphoz képest 0,2 százalékkal mérséklődött. Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő kiskereskedelemben májusban a forgalom megközelítette az 515 milliárd, az első öt hónapban a 2400 milliárd forintot. Az első öt hónapban a vásárlások mintegy 53 százaléka élelmiszer- és élelmiszer jellegû vegyes árukat forgalmazó üzletekben valósult meg, a forgalom szerkezete évek óta ebbe az irányba rendeződik át. Májusban az eladások jelentős részét (91 százalékát) lebonyolító vegyes termékkörû üzletek - hiper- és szupermarketek, vegyesboltok - forgalma 1,4 százalékkal mérséklődött, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzletek eladásai 0,2 százalékkal növekedtek.

(Forrás: www.tozsdeforum.hu)