Újabb próbálkozás is lehet a közbeszerzések tisztára mosása érdekében: csak a patyolattiszta alvállalkozót lehet majd kifizetni. A büntető törvénykönyv pedig új passzussal egészül ki: a gazdasági tevékenységtől való eltiltással. A várhatóan a hónap végéig a Parlament elé kerülő adótörvénycsomag igen komoly szigorításokat és megelőző intézkedéseket tartalmaz. A már korábban megismert "szimpla" megoldások mellett átfogóbb és durvább visszarettentő intézkedéseket is bevezetne a tárca.
Az már napvilágot látott, hogy a tervezet tartalmazza a legegyszerûbb visszatartó erőt: emeli a bírságok mértékét. A szabálytalanságok után - adófizetés elmulasztása, bevallás késedelmes benyújtása - a magánszemélyek a jelenlegi százezer forint helyett kétszázezer forinttal lesznek sújthatóak. A cégeknek is sokkal mélyebben kell majd a zsebükbe nyúlniuk, ha horogra akadnak.
Feketénként egymilliós bírság
Személyi jövedelemadó
A legfontosabb változás a tervek szerint az lesz, hogy megszûnik a kiegészítő adójóváírás rendszere (amelynek annyi volt a lényege, hogy adómentessé tette a minimálbért). Helyette egy jobban átlátható szabályt alkotna a kormány. Eszerint az adójóváírás kétféleképpen számolható ki. Az adójóváírás mértéke továbbra is a bér 18 százaléka, legfeljebb 11340 forint - 1,25 millió forint éves jövedelemig. Ez egészül ki azzal (a kiegészítő adójóváírás helyett, ami csak toldozás-foldozás volt), hogy további, de csökkentett jóváírás jár. Vagyis 1,25 millió forint éves jövedelem felett a jövedelemhatár feletti összeg kilenc százalékával kellene mérsékelni az adójóváírást. Így az - fokozatosan kifutva - 2,762 millió forintig tart a jelenlegi jogosultsági határ helyett, ami 2,1 millió forint.
Így a jelenlegi kétszázezer forintos mulasztási bírság a tervek szerint jövőre ötszázezerre nő. Emellett a feketén foglalkoztatók egymillió forintos bírsággal számolhatnak - fejenként minden egyes lebukott dolgozó után.
Ezzel azonban még mindig nem lesz vége: az adóhatóság ugyanis úgy tekinti majd, hogy a be nem jelentett munkaerő három hónapja áll alkalmazásban, vagyis a közterheket becsléssel állapítják és fizettetik meg.
Ha pedig valaki másodszor is lebukik be nem jelentett alkalmazottjai miatt, akkor az első lebukásig visszamenőleg kell megfizetnie a terheket. Ez azt jelenti, hogy nem hivatkozhatnak arra a cégek, hogy a munkaerő csak aznap reggel vagy a múlt héten érkezett.
Eleve elrendelt vizsgálatok
Ennél is komolyabb lesz azonban az a preventív intézkedési terv, amely az újonnan alakult cégeket veszi górcső alá. Az adózás rendjéről szóló törvény a tervek szerint ugyanis arról rendelkezik majd, hogy a jogelőd nélkül újonnan alakult cégeket eleve kockázatelemzésnek vetik majd alá. Ezt követően pedig legalább húsz százalékukat, vagyis minden ötödiket előzetesen fogják ellenőrizni.
Vagyis az adószám kiadását követő kilencven napon belül megvizsgálják, hogy a cégpapíron szereplő adatok (székhely, telephely, tagok adatai) megfelelnek-e a valóságnak, valamint a társaság eleget tesz-e adófizetési kötelezettségének. Remélhetőleg ez nem jelenti azt, hogy a vállalatoknak innentől kezdve rettegniük kell, a tervezet szerint ugyanis csak a gyanús cégeket ellenőrzik.
Gyanúsak az ámokfutók
Gyanús pedig az a társaság lesz, amely tagjai között már az adóhatóság számára "jól ismert figurák" foglalnak helyet. Így különösen azok, akik csődbe vitt, adótartozást felhalmozó vagy felfüggesztett adószámú cégben voltak érdekeltek korábban - ugyanez az egyéni vállalkozókra is vonatkozik.
Összességében a tervezet azokat venné nagyító alá, akik korábban gazdasági ámokfutásukkal már károkat okoztak a gazaság más szereplőinek.
Ez a terv egyébként nem is olyan meglepő. A Coface kockázatelemző cég adatai szerint ugyanis ezer új cég közül kilencszáz olyan van, amelynek tagjai már korábban is jelen voltak a gazdasági életben. Ez persze nem azt jelenti, hogy az, aki több cégben érdekelt, megbélyegzetté válik. Az ugyanakkor tény, hogy a csődközeli vállalatokat gyakran darabolják szét hat-hét külön társasággá, így a hitelezők már alig tudják nyomon követni, kin is kellene behajtani a követeléseket.
( Forrás: www.mfor.hu )