...ami hátrányosan befolyásolhatja az esetleges jövőbeni akvizícióit.A tárgyalásoknak pillanatnyilag nincs értelme, ám más lenne a helyzet, ha az osztrák állam az OMV privatizálása mellett döntene – mondta Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a Világgazdaságnak. Ha az osztrák cég tárgyalni akar, az eddigiekhez képest új, ismét értékelendő javaslattal kell előállnia.

Szívesen tárgyalóasztalhoz ülne azonban a magyar cégvezető akkor, ha az osztrák kormány úgy döntene, hogy privatizálja az OMV-t. Hernádi hozzátette: természetesen az OMV mostani elképzelésével ellentétes irányú felvásárlás esetén is számolni kellene az uniós versenyhatóságok diktálta feltételekkel. Csakhogy más lenne a kiinduló helyzet: „Be kellene zárni a schwechati finomítót”.

Esélytelen

Az elemzők szerint azonban nem látnak reális esélyt az OMV privatizálására. „Szinte semmi realitása annak, hogy az osztrák állam eladná a kezében lévő 31,5 százalékot; korábban sem volt erről szó” – mondta el a FigyelőNetnek Herczenik Ákos, a Raiffeisen Befektetési Zrt. elemzője. Hozzátette, már csak azért is nehezen képzelhető el a privatizáció, mert a „kormányok és államok általában szeretnek részesedéssel rendelkezni stratégiai ágazatokban tevékenykedő cégekben”.

Még valószerûtlenebbé tenné az üzletet, hogy az osztrák kormány annak a Molnak adná el az OMV-t, amely célzott rá, hogy a schwechati finomítót zárná be. Sarkadi-Szabó Kornél, a Cashline Értékpapír Zrt. elemzője sem látja esélyét az OMV közeli privatizációjának. Sarkadi úgy véli, hogy a korábban az OMV által hangoztatott stratégiai "együttmûködésnek" sem sok esélye van, mert szemmel látható, hogy mindkét cég dominanciára törekszik.

Azonban tegyük fel, hogy az OMV-t mégis privatizálják. Ebben az esetben ugyan megszûnik az osztrák állam blokkoló részedése, ám a Molnak nem volna pénze a többi részvény megszerzésére. Ezért Herczenik és Sarkadi elméletileg is csak a részvénycserés tranzakciót bírja elképzelni. Ha Mol mégis más tőkepiaci konstrukcióban gondolkozna, akkor az üzlet befejezéséig valószínûleg eladósodna.

Jelenlegi árfolyamon az osztrák állami pakett 4 milliárd eurót ér, ám Herczenik szerint egy felvásárlási ajánlat esetén „akár 30 százalékos prémium is elférne a részvényben”, ami kapásból 5,2 milliárd eurót jelentene. Ekkor még mindig csak 31,5 százaléknál tartana a Mol. Ugyanakkor több elemzőcég is nyilvánvalóvá tette jelentéseiben, hogy ha a Mol eladósodottsági mutatója 30 százalék felett egyre közelebb kerül az 50 százalékhoz, akkor egyértelmûen rontják a részvény besorolását.

Patthelyzet

A Hernádi által felvázolt sémába belezavar az is, hogy a Mol jelenleg képtelen volna annyi OMV-részvényt vásárolni, mint amennyi Mol-részvényt képes az OMV megvenni, amely már most 18,6 százaléknál tart, így ennek a megoldásnak is igen csekély az esélye - állítja Sarkadi. Hozzáteszi: ugyanakkor az OMV hiába vásárol további Mol-paketteket, csak akkor járna jól, ha a tízszázalékos alapszabály miatt külön szavazati jogokat biztosító, az OTP-nél és az MFB-nél parkoló csomagokat a Mol nem baráti kezekbe értékesítené vagy bevonná. A Mol jelenleg saját részvényeinek 7,7 százalékát birtokolja, azonban holdudvarával együtt mintegy 39,5 százaléknál tart.

Az OMV szerint azonban a piac fogja kikényszeríteni a Mol saját részvényei helyzetének rendezését. Ez a sorok között azt is jelentheti, hogy az OMV-nél már vizsgálgatják a jogi lehetőségeket, hogy a Mol sajátrészvény-kezelési gyakorlata vajon belefér-e a versenyjogi törvényekbe. Vagyis az OTP és az MFB is együttszavazónak minősülne-e egy részvényesi közgyûlésen, mert akkor a Molnak és holdudvarának összesen egy szavazat járna a részvényesi közgyûlésen.

Jó befektetés

Pénzügyi szempontból pillanatnyilag az OMV van jobb helyzetben. Először is az OMV első, 10 százalékos pakettjét még 2000-ben, körülbelül 4200-4300 forint között vehette, míg a második, 8,6 százalékos csomaghoz 26 ezer forintos részvényenkénti átlagáron jutott hozzá, jegyzi meg Herczenik. Ez meglehetősen jó bekerülési árnak számít. Másodszor, a Mol bejelentése szerint hamarosan 40 százalékos osztalékot fizet részvényenként, ami az OMV bevételeit is gyarapítja.

Emellett a 18,6 százalékos, vagy egy esetleges 25 százalékos pakett megkerülhetetlenné tenné az OMV-t, ha egy másik cég kívánná felvásárolni a Molt. Ebben az esetben az OMV elég jó áron tudja pakettjét eladni, mutat rá Herczenik. Nem beszélve arról a nem közvetlen pénzügyi előnyről, hogy az OMV bármilyen olyan felvásárlást tud blokkolni, amely nem tetszik neki, és középtávon csak ki tud dolgozni egy stratégiát a Molra. Sarkadi szerint is jó pénzügyi befektetés a Mol-részvény az OMV-nek, és egyben közelebb kerülhet a kontrollhoz is.

Sarkadi azonban rámutat arra is, hogy az OMV saját hasznára is fordíthatja a Mol sajátrészvény-vásárlásait, például pénzügyi nyomást tud gyakorolni egy újabb akvizíció során. A Mol ugyanis irdatlan pénzt költött eddig magára; ennyivel kevesebbet tud majd más akvizíciókra fordítani a jövőben. Sarkadi szerint az is elképzelhető, hogy a horvát INA esetében a kontrollért folytatott játszmában a Mol pénzügyi háttere nem lesz megnyugtató és a Mol nem lesz olyan eltökélt, mint korábban, ezért itt az OMV akár le is fölözheti a Mol-részvényvásárlásokból származó közvetett előnyöket.

(Forrás:www.fn.hu)