Az AIG-nek az általa CDS-ek formájában vállalt kötelezettség értelmében 2008 novemberében 62 milliárd dollárt kellett kifizetnie a legnagyobb Wall Street-i bankoknak. Ezt végül a Fed tette meg, mintegy a “hátsó ajtón" mentve meg az érintett bankokat döntően a jelzálog-fedezetû értékpapírjaikon keletkezett veszteségek következményeitől.
Mint emlékezetes, a biztosító a világ legnagyobb biztosítótársaságaként szeptemberben került a csőd szélére, ezt követően pedig gyakorlatilag államosították. Az ügyben szerdán meghallgatta az illetékes kongresszusi bizottság a New York Fed akkori elnökét, Timothy Geithner jelenlegi pénzügyminisztert, és elődjét, Henry Paulsont.
Geithner szerint az AIG az összeomlás szélén állt, csakis állami intervencióval lehetett megelőzni a leminősítését, ami egyet jelentett volna a csőddel. Nem volt más választás az adott helyzetben, minthogy az állam álljon helyt a biztosító nevében legnagyobb partnerei, például a Goldman Sachs felé, a tárgyalások elhúzása ugyanis csak egy új pénzpiaci pánik kirobbantó oka lett volna.
Szavai nem mindenkit győztek meg: a republikánus Michael Turner képviselő szerint például a 62 milliárdos kifizetés a történelem legnagyobb lopása volt. Ebből az összegből 16 bank részesült, köztük a Goldman, a Barclays és a Société Générale, miután az AIG kifizette őket jelzálogfedezetû értékpapírjaikon keletkezett veszteségeik miatt.
Vita van arról is, jogtalanul tartott-e vissza a New York Fed publikus információkat az azokra jogosult amerikai tőzsdefelügyelettől, a SEC-től a bankok kifizetése során. A Bloomberg által idézett vélemények szerint azért lehetett a nagy titkolózás, mert a Goldman Sachs, az ügy legnagyobb kedvezményezettje a közvélemény szemében egyébként is a kormány kegyeltjének számított.
A New York Fed egyik alkalmazottjának 2008. december 4-ei levele szerint az AIG által biztosított értékpapírok nevét sem akarták nyilvánosságra hozni egy ideig, mert kiderült volna, a Goldman Sachs és néhány külföldi bank a kifizetés legnagyobb kedvezményezettje. A bankok nevét végül csak tavaly márciusban hozták nyilvánosságra.
Tovább fokozza az indulatokat, hogy az ingatlannal fedezett értékpapírokért cserébe jóval piaci árfolyamuk fölött, névértéken kaptak kártérítést a bankok az AIG-től, ami ugyancsak nehezen volt indokolható.