A szakemberek véleményére most sem voltak kíváncsiak a parlamenti döntéshozók. Az egyéni vállalkozói státusz egyszerûsítését és az egyéni cég bevezetését célzó, november elején elfogadott 2009. évi CXV. törvény zárórendelkezései közé néhány meghökkentő, a jogszabály céljához szorosan nem kötődő változást is becsempészett a kormányzat. A cégtörvény nyolcvanhetedik paragrafusa január elsejétől lényegében titkossá teszi a cégtulajdonos magánszemélyek lakcímét.

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) cégadat-nyilvántartásából - az állami szervek mellett - csak a külön kérelmet benyújtó, és annak törvényes jogcímét igazoló állampolgárok kérhetik le ezeket az adatokat. Követeléskezelő szakemberek szerint ezzel a módosítással jóformán beazonosíthatatlanná válnak a vállalatvezetők, aminek természetesen a tisztességtelenül gazdálkodó cégek látják kárát.

"Amennyiben egy vállalkozásnak tartozása van, és felszámolási eljárást akarunk kezdeményezni ellene, akkor - ha a kiértesítés a cég székhelyén nem lehetséges - a csődtörvény szerint az ügyvezető lakcímére kell küldenünk a levelet. Jelenleg tíz kiküldött felszólításból kettő-három a feladóhoz érkezik vissza, az új rendelkezés tehát igen hátrányosan érinti azokat a "kényszerhitelezőket", akik pénzükhöz szeretnének jutni" - nyilatkozta lapunknak Csatlós Csilla, a Direktinfo Kft. ügyvezetője. Az új a rendszer mûködésének részleteit még nem ismerjük, így azt sem lehet tudni, hogy az ügyfélszolgálat miként birkózik majd meg a hatalmas mennyiségû kérelemmel. "Az állami szférában mindenhol szûkítésre került sor, így nem valószínû, hogy a jelenlegi apparátus ki tudja szolgálni az igényeket. Csak a mi cégünknek több száz ilyen kérelme volna hetente, és rajtunk kívül nagyon sok követeléskezelő van még a piacon" - illusztrálja a problémát az ügyvezető.

A  fantomcégek felismerését ugyancsak nehezíti majd az új törvény. A cégek fantomizálásakor újabban a cég nevét és székhelyét sem változtatják meg, csupán a tulajdonosi kör cserélődik. Ha tehát ismerjük a vállalat tulajdonosainak lakcímét, egy-egy adásvétel könnyen gyanússá válhat. "Feltûnő lehet, ha egy Zala megyei élelmiszerboltot egy szegedi lakos vásárol meg. Nem valószínû ugyanis, hogy az új tulajdonos minden nap odautazik, kinyitja az üzletet, majd kiszolgálja a vevőket. Ilyenkor fantomizálásra gyanakodhatunk. Ha azonban nem ismerjük a cégvezető címét, az ilyen létfontosságú információk is rejtve maradnak" - magyarázza a problémát a szakember. Mint mondja, az új szabály teljesen értelmetlen, és a jogalkotói szándékot sem látni a rendelkezés mögött.

A cégvezetők lakcímének titkosítására egyébként unió-szerte sem nagyon van példa: ezek az adatok - Franciaország kivételével - az összes EU tagállamban nyilvánosak. Csatlós Csilla szerint a cégnyilvánosság további korlátozása helyett annak kiterjesztése volna kívánatos. Így - ha például a cégeknek adásvétel esetén mérlegbeszámolót kellene leadniuk - könnyen szemet szúrna, amikor valaki sorra veszteséges cégeket vásárol föl.

"A cégtulajdonosoknak számolniuk kell azzal, hogy tevékenységükkel kapcsolatban az üzleti élet résztvevői tájékozódni szeretnének. Ez a kíváncsiság nem öncélú, hiszen az üzlet, a hitelezés biztonságát szolgálja, amelynek része, hogy egyértelmûen beazonosíthassuk a céget alapító vagy képviselő személyeket" - hangsúlyozzák közleményükben a Direktinfo és a Complex szakértői. A szakma azt is sérelmezi, hogy a tervezetről gyakorlati szakemberekkel egyáltalán nem egyeztetett a jogalkotó. A rendelkezés ugyanis olyan csöndben született, hogy a céginformációs és a követeléskezelő szakma egymástól értesült a változásokról.

 

 

(Forrás: www.origo.hu)