... szinteken álló menedzserek szándékosan vagy vétlenül, de rosszul hajtják végre a terveket.
Az alkalmazottak elkötelezettségét és termelékenységét erősítő eszközök utáni kutatások hosszú éveken át elsősorban a sikeres motivációs programokra koncentráltak, de ezekből általában hiányzik egy fontos részlet, mivel az egyik legfontosabb szereplőt, az alsóvezetőt nem veszik figyelembe.
Ez a legfontosabb tanulsága Tom McMullen, Mel Stark és Doug Jensen, a Hay Group nemzetközi HR-birodalom három konzultánsának nemrég megjelent új könyvének, amely szintén a motivációs rendszerek sikerességének tényezőit vizsgálja. Ezeknek a módszereknek a sikere a szerzők szerint leginkább az alsóvezetőkön állnak vagy buknak, mert a legtöbb alkalmazottnak ők szolgálnak a vállalat arcaként. Így hiába találnak ki egy jó programot a felsővezetők, ha az alsó szinten a megvalósításba hibák csúsznak. McMullen úgy foglalta össze véleményét, hogy a vállalatoknak a jutalmazások kapcsán sokkal inkább azok módjára kell koncentrálniuk, mint a tárgyára.
Miközben sok vállalat csupán pénzügyi jutalmakban gondolkodik, nem veszik észre, hogy vannak más jellegû ösztönző erők is, amikkel erősíteni lehet az alkalmazottak elkötelezettségét, úgy mint a munkatervezés, karrierfejlődés vagy a munkahelyi környezet javítása, amelyekre óriási hatással van az alsóvezető tevékenysége. Ezzel kapcsolatban az egyik társszerző, Mel Stark úgy véli, hogy az ideális munkakörnyezet felbecsülhetetlen hatással van a dolgozók elkötelezettségére és termelékenységére, ezért a HR-menedzsereknek és az alsóvezetőknek együtt kell mûködniük ennek kialakításának érdekében.
A könyv nem vitatja, hogy a versenyképes fizetés és juttatások elengedhetetlenek a sikeres mûködéshez, de a szerzők úgy látják, hogy döntő tényezőnek a nem anyagi jellegû ösztönzők bizonyulnak a vállalatok közti konkurenciaharcban, ezeket ugyanis a legnehezebb utánozni, lemásolni. McMullen szerint a legmeglepőbb tapasztalatuk az volt a könyv írása közben, hogy az alkalmazottak milyen gyakran és hangsúlyosan emelték ki a pénzzel nem összefüggő témákat, amelyeket a legfontosabbaknak tekintenek a munkahelyeiken. Ezeken a területeken pedig az alsóvezetők jelentős pozitív befolyást gyakorolhatnak.
Ennek módszerei nagyon egyszerûek, mégis sokszor figyelmen kívül hagyják a vezetők. A megszokott mindennapos munkák elismerése, illetve az alkalmazottak egyéni feladataihoz való visszacsatolás és azok segítése nagy részben hozzájárulhat a munkahelyi környezet javításához. A könyv szerint a vállalatoknak nem szabad megfeledkezni a karrierfejlődés kialakításáról sem, amely ugyan munka- és energiaigényes, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a dolgozók szívesebben maradnak olyan szervezeteknél, amelyek törődnek a fejlesztésükkel és motiváló jövőképet tudnak felmutatni az előmenetelükkel kapcsolatban.
(Forrás: www.mfor.hu)