Az elmúlt másfél évben teljesen felfordult a világ, új mindennapok köszöntöttek ránk a munkaerőpiacon is. Majd most ismét egy váltás történt, hiszen visszatérünk az irodába, miközben már elszoktunk a korábbi életvitelünktől. Sokkhatások, beszűkült tudatállapot, pszichés krízisek – ezek azok a tényezők, amelyeket a cégeknek kezelniük kell ebben a folyamatban.

A technológia, okoseszközök fejlődésével a vásárlási szokások is gyökeres átalakuláson mehetnek át akár pár év alatt is, pláne akkor, ha egy világjárvány kényszeríti a vevőket a digitális csatornák használatára, szociális távolságtartásra. A pár éve még sci-fi filmekbe illő újításokat az utóbbi bő évben rekordidő alatt vezették be, és szoktak hozzá a vásárlók olyan funkciókhoz, amelyek elterjedéséhez évek kellettek volna. De vajon mi valósult meg azokból a technológiai újításokból, amelyekről 6-7 éve még csak álmodtunk? Milyen újításokat szerettett meg a vásárlókkal a járvány? Hogyan vásárolunk majd a jövő boltjaiban? Ezeknek a kérdéseknek járt most utána a Pénzcentrum.

1996-ban a Duna Pláza megnyitását követően hazánkban is elindult a plázakultúra formálódása. Az egyszerűség és az, hogy minden megtalálható egy helyen, pillanatok alatt tette vonzóvá a bevásárlóközpontokat. Ezek a fizikai struktúrák azonban csak akkor élők, ha aktív funkcióval vannak megtöltve és bár az online vásárlás korában még továbbra is népszerűek, a gazdasági hatásokon kívül számos társadalmi tényező is megpecsételheti az épületek sorsát. A jelenlegi helyzet új irányokat nyithat meg a bevásárlóközpontok jövőjének tervezésében. Új építészeti célkitűzések, tézisek fogalmazódhatnak meg? Az MVRDV zöld, kulturális negyedként gondolta újra az Eindhoven Shopping Centre épületét.