Megvenni, sőt bérelni is csak külön kormányzati engedéllyel lehetne közepestől nagyobb kereskedelmi ingatlanokat. A „plázastop” eredetileg az élelmiszermultik ellen született, de az új szabály az igazi plázákat, sőt az egész kereskedelmiingatlan-piacot nyírná ki. A minisztérium senkivel sem egyeztetett, az érintettek nem értik, mi végre az értelmetlen szigorítás - írja cikkében a hvg.hu.

Sokak előtt nem ismert, hogy egyes bűncselekmények – mint például csalás, vesztegetés vagy pénzmosás – esetén nemcsak az elkövető, hanem a bűncselekmény elkövetésében érintett cég is felelősségre vonható. Jövő évtől alapjaiban megváltozik a cégek felelősségre vonásának szabályrendszere, így többek között lehetővé válik a köznyelvben vádalkuként emlegetett egyezségkötés a cég és az ügyészség között. A várható újításokról dr. Bognár Alexandrával és dr. Suller Noémivel, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda jogászaival beszélgettünk.

Mi indokolja a reformokat?

A szervezeti bűnözés egyre agresszívebb térnyerésével egyre nagyobb igény merül fel arra, hogy a cégek felhasználásával elkövetett bűncselekmények esetén ne csak a magánszemély elkövetőt, hanem a céget is felelősségre vonják. Ezt már a jelenlegi szabályok is lehetővé teszik, azonban a jogalkotó jövő évtől új dimenzióba emelte a jogi személyek, és így a cégek büntetőjogi felelősségének rendszerét annak érdekében, hogy a kiszabott intézkedések egyrészt hatékonyabbá váljanak, másrészt pedig kiszámíthatóbbak, arányosak és szükségesek legyenek. A reform másik fő célja az, hogy ezek a cégek proaktívabban részt vegyenek a büntetőeljárásban biztosítva részükre a védekezés, az együttműködés és az önkéntes jóvátétel lehetőségét.

Vádalku a cégekkel?

Talán az egyik legfontosabb újítás, hogy jövő évtől a büntetőeljárás alá vont cég és az ügyészség egyezséget – a köznyelvben "vádalkut" – köthet, magyarázza dr. Bognár Alexandra.

A "vádalku" vagy egyezségkötés a mostani szabályok szerint jelenleg csak a magánszemély elkövetők részére biztosított, így a cégek inkább passzív védekezésre kényszerülnek a hatóságokkal való együttműködés helyett. Olyannyira így van ez, hogy ráadásul a magánszemély elkövető még közvetett módon sem egyezkedhet a hatóságokkal. Ez azt jelenti, hogy olyat sem lehet csinálni, hogy a magánszemély a cégre is kiterjedően köt vádalkut, azaz például azt ajánlja a hatóságnak, hogy ő feltárja a történetet, a cég pedig visszafizeti az államnak okozott kárt – fejti ki dr. Suller Noémi.

Ez azért is nem szerencsés, mert a céges bűncselekményeknél valójában szinte mindig a cégnél realizálódik valamiféle vagyoni előny: az elcsalt adóból a cég gazdagodik, a lefizetett közbeszerzési eljárásból úgyszintén. Nem logikus tehát az, hogy éppen a céget zárják ki a jogszabályok abból, hogy önkéntes jóvátételt gyakorolhassanak. Emiatt is üdvözlendő az, hogy az új szabályok ezt a jelenlegi faramuci helyzetet megváltoztatják és jövő évtől a cég is köthet egyezséget – mondja dr. Bognár Alexandra.

Mikor köthet majd a cég vádalkut?

Az egyezség megkötésére akkor kerülhet sor, ha a cég a bűncselekmény elkövetésében való érintettségét elismeri, és vállalja, hogy az okozott kárt megtéríti, a káros következményeket helyreállítja vagy a szerzett előnyt a hatóság rendelkezésére bocsátja, illetve, ha biztosítja, hogy ne történjen bűnismétlés. Feltétel továbbá a cég együttműködő magatartása azzal, hogy bűncselekmény felderítéséhez szükséges a szükséges információkat, adatokat, okiratokat és egyéb bizonyítási eszközöket a hatóságnak átadja, illetve megfizeti a kialkudott pénzbírság összegét. Ha a cég törvényes képviselője (azaz például ügyvezetője) terheltként vesz részt a büntetőeljárásban, akkor az egyezségkötés feltétele az is, hogy ő a bűncselekmény elkövetését beismerje. Garanciális szabály, hogy azt a céget nem lehet megszüntetni, amelyik az ügyészséggel egyezséget kötött, a többi intézkedés pedig csak az egyezségben meghatározott mértékben kerülhet kiszabásra – teszi hozzá dr. Suller Noémi.

Az együttműködésre egyébként nemcsak a nyomozás alatt lesz lehetőség, hanem akár később is. Így például, ha a nyomozás már lezárult és büntetőbíróság előtt van az ügy, az előkészítő tárgyaláson is lehetősége nyílik az eljárás alá vont cégnek. Ebben az esetben akár már az előkészítő szakban befejezhető az ügy.

***

A jövő január 1-jén hatályba lépő új szabályokat - meghatározott kivételekkel - a folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell majd. A reformok tehát azokat a cégeket is érinteni fogják, akik ellen már most eljárás van.

| Szerző: dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi, Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda

A logisztikai és szállítmányozási szektor vezető szereplője megduplázta a Prologis Park Budapest-Harborban bérelt területét. Az új szerződéssel a vállalat megnövelte a Prologistól bérelt raktárterületét: az eddig bérelt 7 000 négyzetméterről 14 000 négyzetméterre. Az iparági vezető 2022 óta a vezető logisztikai ingatlancég ügyfele ebben a parkban.

A munkahelyi környezet egyre sokszínűbbé válik azáltal, hogy több generáció dolgozik együtt egy helyen. Bár az eltérő értékrendek és kommunikációs igények kihívásokat jelenthetnek, egyben lehetőséget is kínálnak az innovációra és a szervezeti fejlődésre. A munkáltatók egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogyan hat a generációk közötti együttműködés a szervezeti kultúrára, a hatékonyságra és a munkavállalói elégedettségre. A vállalatok már a toborzási folyamat során is törekednek a generációs sokszínűség megteremtésére. A munkavállalók többsége szintén hisz a többgenerációs modell előnyeiben, ugyanakkor a hatékony és gördülékeny együttműködés érdekében elengedhetetlen a felmerülő kihívások tudatos kezelése – derül ki a Jobtain HR Szolgáltató partnerei és kölcsönzött munkavállalói körében végzett generációs kutatásából.

Munkahely, mint generációk közötti közösségi tér

A munkahelyek ma már nem csupán a feladatok elvégzésének színterei, hanem olyan közösségek is, ahol különböző életkorú, hátterű és gondolkodásmódú emberek találkoznak. „Szinte minden munkahelyre jellemző, hogy a Baby Boomerek, valamint az X, Y és Z generáció tagjai együtt dolgoznak – gyakran ugyanazon a projekten, ugyanabban a csapatban. Ezt legújabb kutatásunk is megerősítette: a megkérdezett munkavállalók több mint egyharmada folyamatosan, közel felük gyakran, míg mintegy 16 százalékuk legalább alkalmanként dolgozik együtt más generációkhoz tartozó kollégákkal” – emeli ki Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató ügyvezetője. Hozzáteszi: a kutatás célja az volt, hogy feltérképezzék, miként élik meg a munkavállalók és a munkáltatók a generációk közötti együttműködést és az ebből fakadó kihívásokat.

Négy generáció, számtalan nézőpont

A megkérdezett cégek mintegy 80 százaléka fontosnak tartja, hogy a munkahelyeken több korosztály is képviseltesse magát – még akkor is, ha minden vállalat tapasztalt már generációs különbségekből fakadó kihívásokat és ellentéteket. A munkavállalók körülbelül 13 százaléka kifejezetten nehéznek érzi, hogy más generációhoz tartozó kollégákkal kell együtt dolgoznia, ugyanakkor a többség számára ez nem jelent problémát. A munkáltatók 80 százaléka számolt be arról, hogy tapasztalt már konfliktust a generációs különbségek miatt, ennek ellenére a különböző életkorú munkavállalók együttműködését többnyire hatékonynak ítélik meg, és kiemelten fontosnak tartják a csapatmunka erősítését. A cégek egyetértenek abban is, hogy az eltérő generációk más-más elvárásokat támasztanak a munkakörnyezettel szemben. Az életkori sajátosságokból fakadó kommunikációs nehézségeket a vállalatok több mint fele tapasztalta már, és a munkavállalók többsége is úgy véli, hogy a különböző generációkat eltérő kommunikációs csatornákon keresztül lehet csak hatékonyan megszólítani.

Amikor a generációs különbségek előnnyé válnak

A kihívások ellenére mind a munkáltatói mind a munkavállalói felmérés eredményei egyértelműen alátámasztották, hogy a különböző életkorú munkavállalók valóban tanulnak egymástól a munkahelyen. Sőt, a munkavállalók közel 63 százalékának van olyan kollégája a cégénél, akitől rendszeresen tanul. Mindezeknek kiemelt jelentősége van a sikeres és gördülékeny csapatmunkában. A munkavállalók több mint fele érzi úgy, hogy a generációs különbségek inkább javítják, mint nehezítik a közös munkát. A dolgozók mintegy háromnegyede szerint a különböző generációk tagjai más-más módon közelítik meg a problémamegoldást és ez kifejezetten hozzájárul az egymás iránti tisztelet, elfogadás, megértés, tudásátadás elmélyítéséhez a mindennapi munkavégzés során.

„A vállalatok ma már pontosan látják, hogy a generációs különbségek nem akadályt, hanem értékes lehetőséget jelentenek – feltéve, ha tudatosan és megfelelően kezelik őket. A folyamatosan változó, sokszor kiszámíthatatlan világ kihívásaira csak közös erővel lehet hatékony választ adni. Az együttműködés és a siker kulcsa azonban az egyéni elköteleződés is, amelyet a cégeknek nap mint nap erősíteni kell a munkavállalóikban. A Jobtain is elkötelezett amellett, hogy elősegítse a különböző generációk közötti párbeszédet és tudásmegosztást. Egy olyan munkahelyi kultúrában hiszünk, ahol minden korosztály értéket képvisel, és hozzájárul a közös sikerekhez” – összegez a Jobtain ügyvezetője.