A lakásépítésben és még inkább építési engedélyben ugyanakkor rég nem látott negatív eredmények születtek, azaz a piac a kínálaton keresztül alkalmazkodott a megváltozott környezethez.

Valkó úgy véli, idén a lakáspiac jó működéséhez szükséges tényezőkben (stabil gazdasági növekedés, reálbérek alakulása, alacsony hitelkamatok, állami támogatások) javulás várható, így idén a tavalyi mélyponthoz képest már fellendülés prognosztizálható. Ismét nőhet a befektetési céllal vásárlók aránya is, ám a korábbi összpiaci szárnyalás visszatérésére egyelőre nem számíthatunk.

„Elsőként a tranzakciószám növekedése indulhat el, míg nominális árakban idén még további stagnálást esetleg minimális növekedést, reálárszintben lassuló, illetve fokozatosan megszűnő csökkenést várunk. Az építési engedélyek száma nőhet az 5% áfa jogosultság 2024 végi határideje és növekvő kereslet miatt, ugyanakkor az átadott lakások száma még csökkenhet” – fogalmazott a vezető elemző, kiemelve, hogy 2025 hozhat majd erőteljesebb és általános piaci élénkülést.

Hartlieb Balázs, az OTP Ingatlanpont Kft. ügyvezető igazgatója rámutatott: a tranzakciószámok növekedéséhez hozzájárult az a tény, hogy az év végén a vevők igyekeztek igénybe venni a csokot a 2024 elején érvénybe lépő változások előtt, valamint előszerződni a csok pluszra. A tavalyi év a piac visszaesése mellett a megváltozott vevői igényekről is szólt. A kisebb alapterületű, 1-2 szobás lakásokat keresték leginkább, e mellett a régebbi, felújítandó ingatlanok kerültek előtérbe. Megmutatkozott a vevők árérzékenysége is, hiszen leginkább 10-20 millió forint közötti ársávban választottak ingatlant. A lakáshitelpiacon már nyár végétől látszódott az élénkülés, amikor a kamatszintek 8-9 százalékon álltak.

A teljes cikk: Mit várhatunk a magyar ingatlanpiactól 2024-ben?