Anélkül, hogy a – főleg informatikai – részletekbe belemennénk, arról mindenképpen érdemes szót ejteni, hogy a kriptoeszközökkel kapcsolatos jövedelemszerzés elsősorban bányászat (a felhasználó számítógépe leellenőrzi és a blokkláncra való fűzéssel megerősíti a visszaigazolásra váró tranzakciókat, amiért cserébe bizonyos időközönként kriptoeszközt kap a rendszertől), valamint kereskedelem formájában történik. Továbbá a kriptoeszközök mind közül talán legismertebb (de messze nem az egyetlen) megjelenési formája a Bitcoin.
Az Szja-törvény szabályozza a kriptovaluták adózását
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja-törvény) alapján kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemnek minősül az adott adóév vonatkozásában a magánszemély által kötött kriptoeszközzel végrehajtott ügylet alapján elért ügyleti nyereség. A bevétel csökkentve többek között a tárgyévi igazolt kiadásokkal.
A szabályozás tehát egyfelől kizárólag magánszemélyekre vonatkozik. Másfelől fontos szerepet kap az adóév (ami szinte minden esetben azonos a naptári évvel), mint időintervallum. Ugyancsak az Szja-törvény definiálja magának a kriptoeszköznek a fogalmát is. Eszerint az az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.
A teljes cikk: Kriptoeszközök adózása – Jó, ha tudod!
